Szeretlek, mint nyáresték a szellőt
mint hold az éjszakát,
mint óceánt a sellő.
Hiányzol, mint esőcsepp a földnek
egyre csak potyognak
szememből a könnyek.

Szeretlek, mint hajnal az első napsugarat
mint eltévedt kismadár a falombokat.
Hiányzol, ahogy még eddig senki sem
Téged már nem pótolhat semmi sem.

Lassan már elmosódik kedves arcod
de néha megvígasztal még a hangod…
Vigyázz magadra és légy nagyon boldog
Téged köszönt s ezerszer ölel
Szerető Lányod.