Verseskonyv-versek

Szerző: Nina

Május születésem hava. Tisza melletti községben (Poroszlón) töltöttem gondtalan éveimet – majd Eger - középiskola, főiskola. Miskolc a következő állomás - legtöbb idő az életemből. Itt kezdtem el a versekkel foglalkozni, tagjaként a Kelet irodalmi társaságnak. Írásaim megjelentek Észak-Magyarországi napilap kulturális rovatában. Délsziget, Hevesi szemle, kelet Felől irodalmi és művészeti folyóiratokban és a Kelet antológiában. Több éven át részt vettem író táborokban. Külföldi éveim (Skócia) miatt ez megszakadt. Tizenöt év után tértem vissza az íráshoz. Ezoterikus kicsit szürrealista gondolkodásom most is segít elrugaszkodni a rideg valóságtól.

Lüktető kőkehely

Krizantémokon bomlik a sötét szalagot hurkol könnyeket csorgat a gyertyaláng gyöngyfüzér-láncot fon hold-sálat köt a kimondott imán s a végtelen-sötétbe hajló fehér jogarokon imával szentelt szirom-koronákon a vacogó  emlékeink sugallatán libabőrözik a  sötétben suttogás mert  nem ölelhető a szeretet mert láthatatlan...

Tovább...
 
   

Satírvonalak

Az idő magába olvasztotta ezt is – mint mindent ami mögém került mint a lassuló satírvonalak egy grafika – egy merev kirakat sercegő firkák  – az érinthetetlenség a magyarázatok zagyvasága – függőleges nyilak egymásba lőtt lándzsák szavak és szavak – amit mint tintát felszívott a hófehér itatóspapír elnyelt...

Tovább...
 
   

Kódolt üzenet

Hallom a suttogást – értem ha hozzám beszélsz Hallom a morajlást a csobogást a sziszegést  –  a jajgatást a sírást a zokogást a csepegést a folyást a nevetéstől hangos csilingelés dalát a muzsikát.. a ritmus dübögését a ringás suhogását a lépés lüktetését a futás egyenletes csapódását az eső a jég kopogását...

Tovább...
 
   

Nem vérfényű élet

Nem vérfényű élet I. A végtelen búcsú – fuvallatával talált rám ez a vérfeledésű megindító Tömjénes találkozás köztünk a szó : fekete fehér volt szemünk gyertyafényű: imádkozás II. Elhagyott Az ördög kacagott……. Porba törte bőrcipője sarkát sáskák hívták – És Ő csak ballagott III. Tükör arc volt...

Tovább...
 
   

Az élet bardoja

Hasadékokat teremt a változás ez a bátortalan imbolygású sebesség mint a terek üvegfalán a tudat és álom utazása ami felolvasztja az anyagban elvérző időt az ellentétek dudvás oázisában a futást a pontok terjeszkedésében az érintkezést a felvillanó sötétülésben – a víz hűvös csendjét a tudatunk mennyboltszerű...

Tovább...
 
   

Ha mégis hazaérkeznek

Mikor a  könnytelen ül bennük mint viaszban a gyújtózsinór mint levegőben a sóhaj akkor lelkükből kiszakadnak a dallamok – olyan hajlékonyan akár a cirkuszi atléták – s úgy hintáznak ebben a rideg palotában mintha valaki begyújtotta volna a kandallót és egy nagy fotelre terített pokróccal meleg teával csilingelne...

Tovább...

Tisztesség illata

Ha kérhetnék tőletek …. adjátok vissza a hitemet véssétek  bele a lelkembe kiből – kitől vagyok hintsétek el a magot … s legyen  égig érő büszke fenyő a hit örökzöld-tavaszú a végtelen amíg gondolkozom amíg létezem. Álmaimban üljetek körém szemetek tükrében újra én legyek a fény érezzem fehér a tisztaság átutazók...

Tovább...
  • 1
  • 2

Látogatók

Ezt az oldalt megnézte 36 látogató.

Kövess minket