Verseskonyv-versek

Szerző: Nina

Lüktető kőkehely

Krizantémokon bomlik a sötét szalagot hurkol könnyeket csorgat a gyertyaláng gyöngyfüzér-láncot fon hold-sálat köt a kimondott imán s a végtelen-sötétbe hajló fehér jogarokon imával szentelt szirom-koronákon a vacogó  emlékeink sugallatán libabőrözik a  sötétben suttogás mert  nem ölelhető a szeretet mert láthatatlan...

Tovább...

Satírvonalak

Az idő magába olvasztotta ezt is – mint mindent ami mögém került mint a lassuló satírvonalak egy grafika – egy merev kirakat sercegő firkák  – az érinthetetlenség a magyarázatok zagyvasága – függőleges nyilak egymásba lőtt lándzsák szavak és szavak – amit mint tintát felszívott a hófehér itatóspapír elnyelt...

Tovább...

Kódolt üzenet

Hallom a suttogást – értem ha hozzám beszélsz Hallom a morajlást a csobogást a sziszegést  –  a jajgatást a sírást a zokogást a csepegést a folyást a nevetéstől hangos csilingelés dalát a muzsikát.. a ritmus dübögését a ringás suhogását a lépés lüktetését a futás egyenletes csapódását az eső a jég kopogását...

Tovább...

Nem vérfényű élet

Nem vérfényű élet I. A végtelen búcsú – fuvallatával talált rám ez a vérfeledésű megindító Tömjénes találkozás köztünk a szó : fekete fehér volt szemünk gyertyafényű: imádkozás II. Elhagyott Az ördög kacagott……. Porba törte bőrcipője sarkát sáskák hívták – És Ő csak ballagott III. Tükör arc volt...

Tovább...

Az élet bardoja

Hasadékokat teremt a változás ez a bátortalan imbolygású sebesség mint a terek üvegfalán a tudat és álom utazása ami felolvasztja az anyagban elvérző időt az ellentétek dudvás oázisában a futást a pontok terjeszkedésében az érintkezést a felvillanó sötétülésben – a víz hűvös csendjét a tudatunk mennyboltszerű...

Tovább...

Látogatók

Ezt az oldalt megnézte 19 látogató.

Kövess minket