Verseskonyv-versek

Szerző: Varjú Zoltán

Nem kérhetem

    Nem kérhetem tőletek, hogy ti is higgyetek abban, amiben én, mi mind összetartozunk. Akkor is, ha nevetnek rajtunk gonosz Istenek, testvér tör ellenünk, és egymás ellen harcolunk. *** Nem kérhetem tőletek, fejetekre hamut szórjatok, hiszen jól tudom, ez nagyon nehéz dolog. Magam se túl könnyen teszem meg, és ettől minden...

Tovább...

Nyári zápor

Nyári zápor *** A búzavirág kékjétől virít a rét, és lágyan messzibe ring a róna. Mint a kisgyermek az anyja ölét, úgy öleli a szél a mezőt magába. *** Remegő kezével a fátylát teríti, a delelő nap, tüzes napsugárral, tópartján a követ forróra hevíti, és bágyadtan hűsöl a madárraj. *** A messzeségbe sejlik a délibáb,...

Tovább...

Tollal a kézben…

  Tollal a kézben… *** Tollal a kézben, nagy kötelességed lészen, Írnod kell a rosszról, gyönyörűen s szépen, Írnod kell akkor is bőszen, hittel és merészen, Ha üldözik az eszmét és téged is egészen a sírodig űzve, állnod kell az ütést keményen, amit a sors rád mért, mert másoknak szívében, megőriz a szeretet,...

Tovább...

Aki hozzád szól

  Aki hozzád szól *** Én zabolátlan folyó vagyok, szélsebes ordító orkán, vagy néha túlontúl heves esőtől áztatott föld, s télen kihűlt jeges, zúzmarától fehér fűtengeren hajótörött. Aki a magányos szívedre gyógyírt keres, eme néhány papírra vetett sorai között ad neked vigaszt, s boldog perc-örömöt....

Tovább...

Látogatók

Ezt az oldalt megnézte 19 látogató.

Kövess minket