Krizantémokon bomlik a sötét
szalagot hurkol
könnyeket csorgat a gyertyaláng
gyöngyfüzér-láncot fon
hold-sálat köt a kimondott imán
s a végtelen-sötétbe hajló fehér jogarokon
imával szentelt szirom-koronákon
a vacogó  emlékeink sugallatán
libabőrözik a  sötétben suttogás
mert  nem ölelhető a szeretet
mert láthatatlan itt a találkozás.