Nem kérek egyebet, csak egy jelet
hogy tudjam, apám és anyám szeret,
az illatukért könyörgöm, Uram
ha itt az idő, segítse utam.

Süvített a szél a temetőben
vacogtam, a Nap volt lemenőben,
gyertyáknak fényénél álltam árván
nehéz volt szívem, akár a márvány.

Madár sem fütyült, siratta párját
lehullt a földre az apró nászágy,
letettem csokromat, egyebem sincs
szeretteim illata, vágyott kincs.

Szép lelkük, akár Dárius kincse
dúskáltam benne, ám angyal vitte,
örökségem rég megnyirbáltatott
létem azóta bús és hányatott.