Paul Verlaine francia parnasszista és szimbolista költő. Verlaine 1844. március 30-án született Metzben, jómódú polgári család sarjaként. Párizsban jogot tanult, de érdeklődése hamar az irodalom felé fordult, majd a korabeli párizsi művészvilág züllött, bohém életét élte, a kor furcsa szokása szerint. Költészetét leginkább a parnasszizmus eszméivel lehetne jellemezni: szembefordult a romantikával, tagadta a költő vátesz mivoltát, és prófétai küldetését. Elvetette a fejlődéshitet, és a végzet erejét hirdette. Központi témája az eszményi szép volt, amelyet szenvtelen hangnemben és precíz stílusban próbált meg elérni. Ugyanakkor jelentős nyomokat hagyott rajta a szimbolizmus is, korai lírájára Baudelaire volt a legnagyobb hatással. Két legismertebb műve közül az egyik, a Költészettan programvers, melyben elutasítja az erőltetett retorikus gondolati lírát, és a zenét részesíti előnyben. Az Őszi chanson pedig egy ragyogó példája ennek. Verlaine egyébként igen ellentmondásos személyiség volt. Képes volt a legpikánsabb részletekkel teli erotikus verset írni a Notre-Dame-ban, úgy hogy másnap már az erkölcsi tisztaságot dicsőítette olcsó kurtizánok piszkos ágyában. Nem hiába nevezték a „legdekadensebb dekadens”-nek.

Született: Metz, 1844. március 30.
Elhunyt: Párizs, 1896. január 8.

A felhasználói fiókstátusza: Jóváhagyott

Ez a felhasználó még nem töltötte ki rendesen a profilját.

Életrajzi adatok

Paul Verlaine francia parnasszista és szimbolista költő. Verlaine 1844. március 30-án született Metzben, jómódú polgári család sarjaként. Párizsban jogot tanult, de érdeklődése hamar az irodalom felé fordult, majd a korabeli párizsi művészvilág züllött, bohém életét élte, a kor furcsa szokása szerint. Költészetét leginkább a parnasszizmus eszméivel lehetne jellemezni: szembefordult a romantikával, tagadta a költő vátesz mivoltát, és prófétai küldetését. Elvetette a fejlődéshitet, és a végzet erejét hirdette. Központi témája az eszményi szép volt, amelyet szenvtelen hangnemben és precíz stílusban próbált meg elérni. Ugyanakkor jelentős nyomokat hagyott rajta a szimbolizmus is, korai lírájára Baudelaire volt a legnagyobb hatással. Két legismertebb műve közül az egyik, a Költészettan programvers, melyben elutasítja az erőltetett retorikus gondolati lírát, és a zenét részesíti előnyben. Az Őszi chanson pedig egy ragyogó példája ennek. Verlaine egyébként igen ellentmondásos személyiség volt. Képes volt a legpikánsabb részletekkel teli erotikus verset írni a Notre-Dame-ban, úgy hogy másnap már az erkölcsi tisztaságot dicsőítette olcsó kurtizánok piszkos ágyában. Nem hiába nevezték a „legdekadensebb dekadens”-nek.

Született: Metz, 1844. március 30.
Elhunyt: Párizs, 1896. január 8.