Valahol
messze távol a tenger hullámain
parányin megcsillanó
kis fehér vitorla
ez volt a remény.

A remény
mely hatvan éve töltekezik
kifogyhatatlan sugárzó hittel
chaluci hévvel
dagadó vitorlákkal.

Imbolyog és zuhan
vergődő árboca szakad
nyíló gerendái recsegve törnek
cikázó fények ráncokat vésnek
ők az utódai a miértnek.

Messze még a föld
sok rombolást-vért lát
még a nép!
de nincs más föld
nincs más remény.