Elmúltak az évek, évtizedek,

de a szerelmem soha nem múlik,

látom szemedben az én szememet ,

szarkaláb sarkában a vágy megbúvik .

 

A szépséges tengerparton sétálunk,

ott, hol először nyílt csókra ajakam ,

még most is a jövőnkről csacsogunk,

Kezem kezedben, felettünk a nap.

 

A hullámok eljátsszák közös dalunk,

a sirályok szárnycsapásait hallom,

olyan mint mikor húsz éve itt jártunk,

bókjaid most is ámulva hallgatom.

 

Minden szépséggel ölelted életem,

nékem te vagy s voltál a mennyország.

Istenem ő az egész világ nekem!

Szemében ott a szerelem s a jóság.

 

Ugye még sokáig velem maradhat?

Tudod, hogy még nem veheted el tőlem!

Nem leszek boldog csak boldogtalan,

itt kell maradnia, míg élek, vélem.