Verseskonyv-versek

Kategória: Házasság



Ez az élet?

Milyen élet ez?
Én, még csak huszonkét éves vagyok,
De már apát és társat gyászolok.
Rövid életemben a torz mosoly özvegye lettem,
Gyötrő, lélekölő emlékeket, nem feledhetem…
Eddigi életem, nem egy jó leányregény téma,
Megyek a szakadék széléig… úgy tűnik, ez séma.
Ezt elviselni! Kérem, ehhez kell az erős véna. Tovább...

Válladon a kezem…

Válladon a kezem, én mögötted állok,
Érintésem beléd olvad, részeddé válok.
Végtelen erőmtől hatalmasra nőttél,
Tán édes rabságodba is beletörődtél.
Válladon a kezem, mindig veled vagyok,
Múltak már el évek, változó évszakok.
Repültek el álmok, újak jöttek aztán,
De Teérted álmaim újra odaadnám.
Válladon Tovább...

Emlékszel e még

És ma kérdem, kutatva szemed
lelked csillagos tükrében
hol vádlóan villog a titok,
hogy örök hűséget esküdtél
szemem és szemed tüzében
míg kezünk érintkeztek.
 
Emlékszel- e még a csillagos égre,
mik visszanéztek némán
s én lelkedben kutattam
az örök hűség százszorszépében
könnyeket ejtettél szerelmünkre. Tovább...

Lakodalom (alexandrinus)

Felcsendül a zene, vigad már a násznép,
táncra perdül lábuk, még a bútor sem ép,
ropja az ara is, boldog pír az arcán,
balján ül a párja, karja nyugszik karján.
Bús az örömanya, szemébe könny szökik,
férjhez ment leánya, tőle elköltözik.
Másik szeme nevet, lett hát egy fia is,
ki helyreteszi őt, ha egy kissé hisztis.
Átadták Tovább...

Loading


Látogatók

Ezt az oldalt megnézte 110 látogató.

Kövess minket