Verseskonyv-versek

Kategória: Reménytelen



Rejtély ez a láng

 
Fehér gyertyákkal
parcellázom az éjszakát
s vágyaiddá lobbanok
sóhajom ravatalán
rejtély ez a láng
hol kő
hol fal
s ima
a suttogás.
Fekete – fehér
op-art lépcsők
sakk lépések
feléd
s Tőled
vissza
kőfalak útvesztőjében
ölelem magam
s így kartalanul
akaratlanságom is
Szürkületté fakul
a szakadó hó
s jég nyelvére Tovább...

Elmúlás

Szerelmünk nyomát keresem,
hová lett a sosem volt türelem.
Oldás.. kötés…hűség…feledés
mondd velük mi legyen?
Biztatás..repülés.. időnk peremén,
lángolt a délutáni fény.
ültünk te meg én egy öreg fa gyökerén,
elszállt minden szép remény
Emlék borít be minket, hamu és pernye hull.
Az idő elmos mindent oly láthatatlanul. Tovább...

Töredékek

 
Cím (remény) nélkül..!
***
Szakadt ágyneműhuzat, megkopott bútorok
Foltos szőnyegről néznek reám letűnt korok
Pókhálós , repedt-kitört ablaküvegen át…
Álmodom veled újra a rég elmúlt éjszakát!Cím (remény) telenül..!
***
Lekoszlott faliszőnyeg hever az asztal alatt,
félredobva, mint mellőzött felesleges Tovább...

Kételkedés

Nincsenek hiú ábrándjaim,
Pillanatig sem képzelem,
Hogy maga komoly szándékkal
Vallott szerelmet énnekem.
Egyszerű cselédlány vagyok,
Maga jómódú úri gyerek.
Nem szabad szeretnünk egymást,
Kérem, kerüljön engemet,
Tudom, nem illek magához,
Nincs műveltségem, vagyonom.
Semmi értelme, lássa be,
Hogy nekem udvarolgasson. Tovább...

Loading


Látogatók

Ezt az oldalt megnézte 37 látogató.

Kövess minket