Verseskonyv-versek

Kategória Elmúlt szerelem

Elmúlt szerelem versek. Kihűlt szerelem versek. Amatőr és klasszikus művek – elmúlt szerelem versek.

Elfelejtelek

Egyszer azt mondtam: Belém ne szeress! S lám én lettem az, ki beléd szeretett. Egyszer megcsókoltál, s nem akartam. S most csókolnálak, mert én akarom. Egyszer majd nem ismersz, mert elfelejtesz. S mikor elfelejtesz, nekem még jobban kellesz. Elfelejtelek ígérem, a sok édes hülyeséget, a hangod,a meséd,a csókod… elfelejtem mindet…...

Tovább...
 
   

Tisza-partján augusztus végén

A vén Tisza-partján boldogan integet felém egy szőke hajú lány. Szemében táncot jár a nyári napsugár. Szava édes akár mint a méz, fogja a kezemet előttünk hömpölyög a víz. Hány évet vártam, hogy újra lássalak… Arcomon az időnyoma szépen látszanak. Megvénült már, öreg lett a fiatal diák. Megsimogatja ősz haját...

Tovább...
 
   

“Mivilágos”utazás

Vonatjegyünket nem mi váltottuk Az Égi Rendezőtől ajándékba kaptuk Néhány kalapos a kezünkbe tolta S mi nyúltunk érte- bár ne tettük volna! Sose tudtuk hova s meddig szól csak nekivágtunk céltalanul. Kis ideig Együtt utaztunk a Végtelenbe zakatoltunk. Tudtuk nincs más megoldás Hisz láttuk már az utolsó állomást Mégis nehezen...

Tovább...
 
   

Időkapszula

Időkapszulába zárjuk emlékeinket A MI VILÁGUNKAT s benne a kincseinket. Mi két lelket egykor összekötött Csupa emlék marad csupán Ami tudjuk jól: örök. Az utunk már végképp kettéágazott Hisz a szélirány is megváltozott. Ám mi viharvert csónakunkkal szeljük tovább az Élet habjait Tétován keressük lelkünk szilánkos...

Tovább...
 
   

A kis hídon állok

A kis hídon állok, most a némaság ölel, pedig nyáron itt oly sok csókot adtál, ősz van, rozsdaszínűek lettek a levelek, nézem a felleget, ma a nap sem kelt fel. Sétám során, itt mindig sokáig állok, a csodás tarka – barka színek intenek, a remény megdobogtatja árva szívemet, egy új szerelemről, szeretetről álmodok. Gyorsan elmúlt...

Tovább...
 
   

Két világ között

Elveszett már minden érzelmem mióta nem vagy áldott árnyékom komoly játékunk kihűlt örökre bűvös titkunkat őrizzük ketten. Elhagytuk egymást bocsánattal két színben forog ma már világunk bujkáló ösvényeken kóborolunk , míg lágy mosoly topog szánkon. S az időnek homályos tükrében megmutattad szemrehányásod...

Tovább...

Látogatók

Ezt az oldalt megnézte 49 látogató.

Kövess minket