Verseskonyv-versek

Kategória: Csók



Lopott csók

Lassan kezd elapadni a patak,
Fölötte a híd is megrogyott már,
Kis lagúnákba gyűlnek a halak,
Az omladozó meder is régen kopár.
Őzek jönnek a bokrok közül,
Hogy szomjukat oltsák.
Egy cinke fióka mellett fészkébe ül
A hatalmas kakukk méltóság.
A távolból egy kacaj harsan,
Emberek jönnek vidáman,
Az állatok odébb állnak halkan, Tovább...

A Csók…

Tán még nem ismered,
Tán már nem kedveled…
Tán még nem valóság,
Tán már nem újdonság!
 
Majd ha eszköz lesz,
Mellyel szerethetsz,
Akkor meg fogod érteni,
Miért tud egy Csók éltetni!
  Tovább...

Csak úgy szeress…

Átéltem már, hogy fölemel…
oly ismerős mozdulat.
Látod zuhanok. Eressz el…
nézd, magammal rántalak!
Ölelése végtelen tér,
mely sosem volt idegen.
Már csak háttér a holt-fehér.
Selyemsál a lelkemen.
Csókja íze nem egynyári,
nem öli fagy februári.
Elcserélt szó őszintén….
Csak úgy szeress, ahogy én… Tovább...

Loading


Látogatók

Ezt az oldalt megnézte 3 látogató.

Kövess minket