Verseskonyv-versek

Kategória: Költészet

Versek a költészetről, költészet versekben.

Búcsú a Múzsától

Mint egy nagy költő, neki kezdek
Fogom pennámat
Na de nem viccelek
Csak fogyasztom tintámat

Én Múzsám elhagyott
S egyben élők sorát
Szó nélkül tanította ő nekem
A versírás minden oldalát

Nem is tudott róla
Hogy véremben vére folyt
S elmondani sem tudtam
Mert addigra ő már nem volt

Gyorsan ment el
Észre sem vettem
S ezzel együtt
Én
Tovább...

Tovább...
 
   
 
   

Az olvasóhoz

A verset nem neked írom,
a vers én vagyok.
A véleményed meghallgatom,
ámbár üresnek tartom.

Én őszintén írok,
Te őszintén válaszolj.
Őszintén olvass,
és őszintén gondolj.

Ha megértesz,
mi együtt vagyunk.
Ha elítélsz,
te egyedül vagy.

Nincs szükségem rád,
ámbár halálom után,
hogy dicsőítsenek, csak
rád számíthatok!
Tovább...

Tovább...
 
   

Az ihletről

Ha rám tekint szép szemed,
mindent elfelejtek!
Könnyeim tükrében meglátom önmagam,
s ott ragyog benne minden, ami szép.
Néha a hűs, alkonyi szellővel érkezel,
s csak az álom puha szárnyán
repülsz ismét messze, el.

Máskor a hajnal bíbor fénye hoz felém,
s együtt hajózunk tovább,
a versek koralltengerén.
A verset, a csodás üveggömböt
Tovább...

Tovább...
 
   

A versek

Nincsenek jó versek vagy rossz versek.
Mindenki olyat ír amilyet tud.
Mindenki olyat olvas amilyet tud.
Olyan szinten ír, olvas az ember ahogyan él.
Van aki a szemével,
Van aki a fülével
Van aki az eszével,
S van aki a lelkével olvassa a verseket.
Kevés csak a szavakat figyelni,
A sorok felett ott lebeg írójának finom lenyomata,
Életének egy
Tovább...

Tovább...
 
   

10. Sokadik vers

Sajnos ez már a sokadik vers
Ha meg sem tudok szólalni,
Ha a testem önkívületben bólogat,
Ismét előveszem a tollam.
Érzem, hogy ezt kell tennem
Megírom magamnak az egyszerű verset
Mit érzek, kimondani nem lehet
Csak a tollam sejtet.

Sajnos ez már a sokadik vers
De nem tudom, jó-e,
Ha kiírom, hogy megőrültem.
Leírom az őrületem,
Ellenfelem,
Tovább...

Tovább...