Verseskonyv-versek

Kategória Ballada

Ballada versek. Amatőr és klasszikus balladák.

Jacques

(A titokban írt ballada) Bamba Jacquesnak semmi dolga, földön húzza ostorát “Fázom itten…” mondja Jasmine. Rá se néz, csak megy tovább. “Negyven éve… Penge-hóba, megkötözve, meztelen, balga bátyád megfürösztött, s csak vihogtál esztelen… Most te reszkess! Gyáva némber… Itt a jussod:...

Tovább...
 
   

Sinkovits Imre: Ágnes asszony

Ágnes asszony  Ágnes asszony a patakban Fehér lepedőjét mossa; Fehér leplét, véres leplét A futó hab elkapdossa. Oh! irgalom atyja, ne hagyj el. Odagyűl az utcagyermek: Ágnes asszony, mit mos kelmed? “Csitt te, csitt te! csibém vére Keveré el a gyolcs leplet.” Oh! irgalom atyja, ne hagyj el. Összefutnak a szomszédnők:...

Tovább...
 
   

Sinkovits Imre: Szondi két apródja

Felhőbe hanyatlott a drégeli rom, Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja; Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom, Tetején lobogós hadi kopja. Két ifiu térdel, kezökben a lant, A kopja tövén, mintha volna feszűlet. Zsibongva hadával a völgyben alant Ali győzelem-ünnepet űlet. “Mért nem jön a Szondi két dalnoka, mért?...

Tovább...
 
   

Koncz Zsuzsa: Vörös Rébék

Vörös Rébék Vörös Rébék általment a Keskeny pallón s elrepült – Tollászkodni, már mint varju, Egy jegenyefára űlt. Akinek azt mondja: kár! Nagy baj éri és nagy kár: Hess, madár! Ő volt az, ki addig főzte Pörge Dani bocskorát, Míg elvette a Sinkóék Cifra lányát, a Terát. De most bezzeg bánja már, Váltig hajtja: kár...

Tovább...
 
   

Sinkovits Imre: A walesi bárdok

A walesi bárdok Edward király, angol király Léptet fakó lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi tartomány. Van-e ott folyó és földje jó? Legelőin fű kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér? S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt’ Mint akarom, s mint a barom, Melyet igába hajt? Felség! valóban...

Tovább...
 
   

Hobo:Ballada a senki fiáról

  Ballada a senki fiáról Mint nagy kalap borult reám a kék ég, és hű barátom egy akadt: a köd. Rakott tálak között kivert az éhség s halálra fáztam rőt kályhák előtt. Amerre nyúltam, csak cserepek hulltak, s szájam széléig áradt már a sár, utam mellett a rózsák elpusztultak s leheletemtől megfakult a nyár, csodálom szinte...

Tovább...

Látogatók

Ezt az oldalt megnézte 323 látogató.

Kövess minket