Verseskonyv-versek

Kategória: Hangos versek

Hangos versek. Megzenésített és elmondott, amatőr és klasszikus hangos versek.

Lepke

  Lepke száll a réten át, nem leled a lábnyomát Erre is, arra is libben a kis hamis Hol van, hogyha nincsen itt?   Száll a szakács szemére, s az apróbb husit süt tőle A bongyor angyalát, ki göngyöl pongyolát apróbb husit süt tőle   Ül kocsmáros orrára, és az vizet tölt a borába Erre is arra is libben a kis hamis vizet tölt...

Tovább...
 
   

Titkos Ismeretlen

  Új és új arcokon, keresem a régi barátok mosolyát Pompázó kerteken, elhervadt virágok egykori illatát S int a titkos Ismeretlen gyermekek csodák nyelvén Dohosodó kapualjak ódon boltívén A selyem tavaszban a lélegző réteken Kéri szívem életem Elcsukló szavakban, keresem a hangtalan mondatok igazát Templomok lépcsőjén,...

Tovább...
 
   

KAVICSNAK LENNI

M. Laurens KAVICSNAK LENNI  . Fájdalmas dolog apró kavicsnak lenni, Megtiporva, hasztalan a porba veszni. Mert mindenki látatlanul tapos rajta, Mulandó léte, homokká váló hajsza.  . Ám ki hasztalan kaviccsá vált csak mára, Büszke szikla, hegyorom volt hajdanában. Föld katlanából szakadt ki kemény teste,  S lávája fényétől...

Tovább...
 
   

Jézuska

Tegnap voltunk a nagymamával a Jézuskánál, Szép nagy házba lakik, még két magas torony is van rajta. Belül nagyon hideg volt Sokan voltak bent öreg nénik meg bácsik és mind feketében. Biztos ez a Jézuska kedvenc színe. Mindenkinek egyszerre kellett énekelni vagy beszélni, De én nem tudtam mit kell. Mindig kérdeztem a nagymamát, hogy...

Tovább...
 
   

Sili Károly: Dal a hajnalhoz

  Ittam a hegyeink parázsló borát Csókoltam néma éji angyalt Ütöttem pohárral a dal ritmusát Míg csak rám nem talált a hajnal   Ó a tánc elült a dalnak vége már Haza ballagunk én s a hajnal Lehajtom fejem szívem félrevert harang Összefogódzunk én s hajnal   Jártam az erdőt a hegyeken túl Egymagamban a fölkelő nappal...

Tovább...
 
   

Dohányszemcsék

Albérletekben, eldugott hónapos szobákban Nem öltözök fel majd és nem vetem be ágyam nejlon zacskóban a kenyeret a hűtőben tartom Fejemet éjente saját kezemre hajtom. Most Tamás tán könyököl a híd korlátján Bámul a szélesen hömpölygő vízbe A zsebében lapuló dohányszemcsékkel Szavak peregnek a mély feledésbe. Ó álmok...

Tovább...

VAN AZ ÚGY…

. M. Laurens:  . VAN AZ ÚGY…, . Van az úgy, hogy, néha a mosoly is fáj az arcunk szegletén, van az úgy, hogy az ember lelkét mocsokba tiporja egy kretén. Van az úgy, hogy meginog a lélek, és világgá ordítaná, hogy: Látod?  Magamra hagyottan sem félek!  . Van az úgy, hogy a harag fáj, – legszívesebben csak ölelnénk – s hazudunk...

Tovább...