Verseskonyv-versek

Kategória: Geszti Péter



Geszti Péter: Víziló-szépség

Víziló-szépség
A fertelmes kajla, kancsal vízikancát
ostromló csődörök szinte megrohanták.
– Hogy van ez? – kérdezte a bölcs alligátor –
hisz e némber tárlat a szépséghibákból.
Az ízlésetekkel bizonyára baj van,
mert ez torz példány az amúgy is rút fajban.
Szólt egy vén vizimén: – Tudd meg barátocskám, Tovább...

Geszti Péter: A babonás feketemacska

A babonás feketemacska
A fekete macska búsan bandukolt.
Nem csoda, hisz szegény csonkafarkú volt.
Tizenharmadikán, s persze pénteken
lett kunkori dísze ilyen éktelen.
Azért vesztett el abból egy darabkát,
mert az úton maga előtt szaladt át.
A fekete macska búsan bandukolt.
Nem csoda, hisz szegény csonkafarkú volt.
Tizenharmadikán, Tovább...

Geszti Péter: Diz-őz suta slágere

 
Diz-őz suta slágere
 
Nekem már régóta tetszik egy bak,
bármilyen fapofa, fura alak.
Hiába mondják az okosabbak:
a szerelem vak
a szerelem vak.
Tiltanak tőle, az ingerel csak.
ő lesz az apja a gidáimnak !
Bár most egy fúrésszel él ez a bak.
A szerelem vak,
A szerelem vak.
Ha a sete-suta sztori
bosszant valakit,
hallgassa a kolostori Tovább...

Geszti Péter: Haldal

 
Haldal
Egy pontyporonty s egy kiscsuka kiúszott a nádhoz,
hátha e kis kaland finom vacsorát hoz.
Meg is láttak ott egy ingerlő csalétket,
mely a parton ülő horgászban ért véget.
– Bekapom! Ez finom falat! –
mondta volna a víz alatt.
A ponty, hogyha
a pongyola
természet nem teszi némává a halat.
– Csak kapd! – Tovább...

Loading


Látogatók

Ezt az oldalt megnézte 272 látogató.

Kövess minket