Verseskonyv-versek

Kategória: Vigasz



Vigasztalás

Állandó vendégem most az őszi szél,
szeszélyét éli a vén akácokon.
Nyomot hagy törékeny billentyűzetén,
miközben játszik csapongón, könnyedén,
mélabús dalt a kifosztott húrokon.
Hűvös borzongás az elmúlás… bánat.
Hallgatom… életízű türelemmel,
hisz melengetne a látott változás,
lassú hervadásban Tovább...

Jelen van…

Tegnap megérintett a jóság…
oly kicsiny volt, mégis óriás
nyomot hagyott a leárnyékolt
szürkeségen az aprócska folt.
Duzzadt, nőtt… a lelkemre rajzolt.
A túlhajszolt szívemre
egy nyíló kis virágot.
A megfáradt hitemre
egy elfelejtett lángot.
Él! Talán még el nem tékozolt… Tovább...

Keresd a sötétségben a fényt

Ha úgy érzed nehéz az életed,

s a Világ összeesküdött ellened,

keresd a sötétségben a fényt,

reménytelenségben a reményt,

sivatagban egy csepp vizet,

óceánban egy szigetet,

bánat mögött egy víg kacajt,

lelkedből fakadó nagy sóhajt,

gonoszság mögé bújt jóságot,

apróságban rejlő nagyságot,

ölelésben a szeretetet, Tovább...

Loading


Látogatók

Ezt az oldalt megnézte 34 látogató.

Kövess minket