Verseskonyv-versek

Kategória: Magány

Magány versek, magányos versek, amatőr és klasszikus versek a magányról.

Emlékek

  Vajon megéri a sebeket feltépni? Vagy jobb lenne mindent feledni? Nem tudom a választ még gondolkodom rajta, Minden nap a fülembe cseng még a hangja, Mikor azt mondta “Szeretlek és soha el nem feledlek”, Ma meg már hiába kereslek, Emlékek sokasságát hagyta maga után, Amiket őrzök és lapjaim bután, A rengetek emlék...

Tovább...
 
   

Gázláng életem

Gázláng életem vibrál  a sötétben nincs is egyebem csak két kinyújtott könyörgő tenyerem teérted , merre vagy ? itt tavasz virágok nyílnak s lázas illatok száz karú öleléssel várok rád s virrasztok érted mint éjszakánként a csillagok suttogó sóhajaidat keresem ne kérdezd hogy miért akarlak , szívdobogva várom hogy átölelj,...

Tovább...
 
   

Olvadó jégcsap

  Havas tájon libben a szán, lelke fagyban vacogva vár, hópelyhek lebegnek szerte, lopódzik lengén az este. Pazar planétán nő keres, emléket felidézve les, légáram zenéje zendül, a jégvirág táncra perdül. Zord magány kuporgón nevet, kezében egy rózsa remeg, bársonyszirmán a múlt fénye: titkos románc eredménye....

Tovább...
 
   
 
   

Magányomban…..

Ha, rám tör a magány süvítő szele, Rád gondolok Drágám, nagyon reszketve, hidegnek és üresnek érzem lényem, tomboló orkán feltörését érzem. Katlanom tüze egyre csak gyarapszik, pattogó tűznyelve felmagasodik. Agyamban filmkocka peregve halad, hatalmasra generálva a falat. Képedet nézve elveszek szemedbe, bárcsak kezed...

Tovább...
 
   

Bíborvörös hóvihar!

Az erdőben… Susogva hullottak falevelek, Az erdők megadóan vedlettek, Megadóan csak tűrték gondjukat, Hullatták bíborvörös lombjukat. A szomorú zizegés, minden más neszt elfojtott, Egészen betöltötte erdőt, szinte visszhangzott. Amikor a szél felkerekedett, beszórta az utakat, Meg az fák között beterítette, beljebb...

Tovább...

Jól vagyok és pont

Piszok nagy üresség és hatalmas semmi Kérdéseim zápora… Mit…mikor…és mennyi? Akad-e egyáltalán még valamennyi? csapdába kerültem…elfojtott mámorba innen kijutni maga a zsákutca… Fényévnyi távolság..légüres tér… szándékos felejtés…megalvadt vér.. látni már nem lehet…lassanként elfogyok nemcsak...

Tovább...