Verseskonyv-versek

Kategória: Magány



Út a semmibe

Magány, mint végtelen út ami nem vezet sehová.
Egyre beljebb, már azt sem tudod honnan indultál.
Előtted üresség, hátad mögött csend.
Csak te vagy csak magad.
Nem figyel senki, nem néznek rád,
Talán majd egyszer valaki megfogja kezed, szorosan átölel és megérkezel,
De addig csak az út marad. Az út a semmibe Tovább...

Kóbor kedves

Az éjféli holdfény, mint kóbor kedves a tájon,
Sétálgat, de itt hagy, elhagy, eltávozik fájón.
Borús, sötét éjjelen én már semmit sem látok,
Keresek, kutatok, tapogatok, botorkálok.
Elmennék, de hova?
Éjnek nincs világa,
Holdfény is hiába…
Vecsés, 2002. március 24. – Kustra Ferenc Tovább...

Emlékek

 
Vajon megéri a sebeket feltépni?
Vagy jobb lenne mindent feledni?
Nem tudom a választ még gondolkodom rajta,
Minden nap a fülembe cseng még a hangja,
Mikor azt mondta “Szeretlek és soha el nem feledlek”,
Ma meg már hiába kereslek,
Emlékek sokasságát hagyta maga után,
Amiket őrzök és lapjaim bután,
A rengetek emlék Tovább...

Loading


Látogatók

Ezt az oldalt megnézte 52 látogató.

Kövess minket