Verseskonyv-versek

Kategória: Fájdalom

Fájdalom versek, fájdalmas versek. Amatőr és klasszikus fájdalom versek. Szép versek a fájdalomról.

Isten

Játszd el nekem hárfádon, mi nyomja lelkem
Vedd át a testem, tiéd mindenem
Mi sanyargatja lelkem évek óta?
Mi ádáz érzés üldöz oly régóta?
Hátha ez a szerelem
Isten, mond el nekem!
Lépegesd le, lábaimmal
Rajzold le ujjaimmal
Hallasd a hangommal

Miért nem beszélsz?
Tán nem is élsz?
Csak a bennem termő hívő
Ahol az Isten, élő?
Akkor
Tovább...

Tovább...
 
   
 
   
 
   

A lány

A lány csak ment némán. Nem nézett, nem látott semmit és senkit.
Nem hallotta a körülötte lévő utca forgatagának  zaját. Nem tudta merre jár, mit tesz, csak ment, ballagott lassan és némán.  Magányosan. Nem vette észre az emberek idegenkedő arckifejezését sem, amivel ránéztek és azt sem, hogy ha tehetik, messze kikerülik
Tovább...

Tovább...
 
   

A bánat

Van úgy, hogy gyorsan, mint az űrön áthúzó nova,
Vagy mint kék égen lassan ballagó felhők,
Cikáznak vagy vánszorognak érzéseim tova,
Ide-oda dobálnak a jobbról-balról érő szellők.

Hogy mi fáj, tán nem mondom el soha,
Hisz mi bennem van az csak az enyém,
Legyen az élet bármily mostoha,
Egy dolgot nem vehetnek el tőlem: ez a remény.
Tovább...

Tovább...
 
   

4.vers

Elsírtam már el nem szenvedett szenvedéseim könnyeit,
Megéltem el nem jött boldogságom napjait.
Bánat, melyet nem éreztem
Vicc, melyen nem nevettem
Rám szórják átkaik.
Börtönként hullnak rám arany falaik
Vízióként jelen vannak napjaimban
Fényesen ragyognak elképzelt jövőm síkján
Színes lakattal zárva el boldogulásom
Tovább...

Tovább...

Száraz könnycsepp csordul szívemen

Száraz könnycsepp csordul szívemen,
Fekete gyöngyszem elárvult lelkemben,
Fehér rózsák szirma lassan elhull,
A fagyott földre, mint lepel,úgy borul.

Fejet hajtva állok a fényben,
Elmerülve egy emlékképben,
Magányos gyertya lángja lobban
Táncra kelek véle nyomban.

Vasárnapi bús hajnalon
Bandukolok gyalog úton,
A nap sugára
Tovább...

Tovább...