Verseskonyv-versek

Kategória: Fájdalom

Fájdalom versek, fájdalmas versek. Amatőr és klasszikus fájdalom versek. Szép versek a fájdalomról.

Madarak

Álnok keselyük lakmároznak testemen. Könnyeznek, mintha fájna nekik amit csinálnak. Miközben karmaik mélyen az eleven húsba vájnak. Hazug barátok, hazug madarak, isten házába bújnak, ott imádkoznak. Ők azok kik önmaguknak is hazudnak. Barátkoznak, meleg takaróval takarnak, miközben szívembe éles kardot nyomnak. Nem kellettek,...

Tovább...
 
   

Az élet, mily’ kemény-remény…

Villámfénynél láttam… az ígéret földjét. Vad álmomban,.. láttam már ilyet, effélét. Van, ott minden mi kell; pénz és elismerés, Ezekből a valóban; nincs vagy oly’ kevés. Éltet-e és vajh’ meddig a remény? Tudjátok, hogy az élet mily’ kemény? Ti sikeresek vagyok, nem tudtok Olyat, amitől én elfogódok. Vecsés, 2002....

Tovább...
 
   

Kapaszkodós Fogság

Fogva tart az idő és nem enged el Simogatom, hízelgek de Ő csak neheztel. Fogva tart a koporsó ami az élet, S fáj, hogy nem engedi elszállni a lelkem. Lehelet fekszik a keblen, Próbál megnyugodni, de nem megy. A folytonos sóhaj lelöki Őt onnan, Majd várja, vissza jön-e …és ha igen, honnan?...

Tovább...
 
   

Fáj

Borús az ég egy újabb szomorú reggel Nincs erőm semmire de tudom mennem kell. Én  egész nap csak az utcákat járom És tudom nem lesz ez más csak egy elfeledett álom. Szomorúság fájdalom-e kettő mindig megtalál De leküzdöm az akadályt mert erős vagyok nem vitás. Szerintem az hülyeség hogy a fájdalom az erősít De látom, hogy ez...

Tovább...
 
   

Elhunyt Kedvesemnek

Egész éjjel nem aludtam, izgatottan forgolódtam, első Valentin nap nélküled, most én nem is tudom, mit tegyek! Könnyes szemem, sír a lelkem, megyek hozzád, én Kedvesem, fájó szívem ugye nem látod, bánatomat jól eltakarom. Az volt utolsó kérésed, sírni ne láss Te engemet, betartani ezt nem tudom, könnyes szemem eltakarom. Szeretet...

Tovább...
 
   

Kóbor kedves

Az éjféli holdfény, mint kóbor kedves a tájon, Sétálgat, de itt hagy, elhagy, eltávozik fájón. Borús, sötét éjjelen én már semmit sem látok, Keresek, kutatok, tapogatok, botorkálok. Elmennék, de hova? Éjnek nincs világa, Holdfény is hiába… Vecsés, 2002. március 24. – Kustra Ferenc...

Tovább...