Verseskonyv-versek

Kategória: Boldogtalanság



Két lap között

Két lap közzé szorított szónak érzem magam.
A betűk ott sorakoznak,
De csak én tudom, mi van oda írva.
Nem lát senki, nem tudnak rólam.
Keresem a kiutat. Olyan, mintha
Csúszna elfelé az asztal lapja.
De mozdulni nem tudok.
Világba szeretném kiáltatni magam.
Láttatni, hogy igen, itt vagyok.
De a szorítás nem ereszt.
Mint egy befogott száj, Tovább...

Kóbor kedves

Az éjféli holdfény, mint kóbor kedves a tájon,
Sétálgat, de itt hagy, elhagy, eltávozik fájón.
Borús, sötét éjjelen én már semmit sem látok,
Keresek, kutatok, tapogatok, botorkálok.
Elmennék, de hova?
Éjnek nincs világa,
Holdfény is hiába…
Vecsés, 2002. március 24. – Kustra Ferenc Tovább...

Loading


Látogatók

Ezt az oldalt megnézte 3 látogató.

Kövess minket