Verseskonyv-versek

Kategória: Biztatás

Biztató versek, bátorító versek

Ébredj, él ez a világ…

Haikuban és apevában írva. Idő van! Ébredj! Az idő, halad, pereg… Feleszmélés kell. * Jó Magyar Hazafi! Mondj le erről: Végtelen közöny! * Lét, mesebeli? Akkor minek a remény? Ó! Mily’ a világ… * Álomvilágban Élni: az önbecsapás! A nagy rossz közelg… * Te még várod jót? Napocskát… felhő takar! Ébredj már ember!...

Tovább...
 
   

Ne add fel!

Ezen a világon nincs, amiért küzdeni ne kéne. Néha ez bátran megy, máskor meg csak félve.   Az élet sok terhet tud rakni az ember vállára, s ki nem tud harcolni, nem jut hely számára.   A lelket jóval könnyebb összetörni, mint a testet. Az egyén úgy érzi sokszor, lelke kiégett, vagy feslett.   Feladni soha nem szabad, mert...

Tovább...
 
   
 
   

Horváth Piroska: Úttalan-utakon

Porcelánarcodon hajszálnyi rezzenés – parányi bágyadtság ködfoltos reggelen. Kasznimagányodban bánatod reszketed – kátyúrengetegre hajlik a gesztenyés. Borostyánmúltad fut – hátrafelé szalad, bús melankóliát testál a képzelet, monoton mozdulat – kattog a gépezet, új nap kélt álmodra –...

Tovább...
 
   
 
   

Kacagj, kocogj, lazíts, érints, segíts…

Jöhet reggel, éhgyomorra, jusson idő egy mosolyra napkeltével. Észrevétlen széjjel szakad, darabokra hullhat harag nevetéssel. Ha vakmerő, legyen nyerő! Ütemesen. Kell az erő, de beosztva. Lassíts, kocogj, ha a kép torz, szolgaságra ítél a sors, el-elfojtva. Elpattanhat, ha túlfeszül ín és ideg. Beleszédül. Lazítani. Megóvni...

Tovább...

De jó…

De jó is néha szembeúszni az árral, ujjat húzni hetykén az egész világgal, viháncolni vígan őrült forgószéllel, elrepülni messze foltos falevéllel, fityiszt mutatni sok fölös elvárásnak, bátran szót fogadni a szívünk szavának, képébe nevetni minden kétkedőnek, könnyű csókot dobni egy huncut felhőnek, szabad lélekkel...

Tovább...