Verseskonyv-versek

Kategória: Szomorú

Szomorú versek, bánatos versek. Kortárs és klasszikus szomorú versek.

Madarak

Álnok keselyük lakmároznak testemen. Könnyeznek, mintha fájna nekik amit csinálnak. Miközben karmaik mélyen az eleven húsba vájnak. Hazug barátok, hazug madarak, isten házába bújnak, ott imádkoznak. Ők azok kik önmaguknak is hazudnak. Barátkoznak, meleg takaróval takarnak, miközben szívembe éles kardot nyomnak. Nem kellettek,...

Tovább...
 
   

Kóbor kedves

Az éjféli holdfény, mint kóbor kedves a tájon, Sétálgat, de itt hagy, elhagy, eltávozik fájón. Borús, sötét éjjelen én már semmit sem látok, Keresek, kutatok, tapogatok, botorkálok. Elmennék, de hova? Éjnek nincs világa, Holdfény is hiába… Vecsés, 2002. március 24. – Kustra Ferenc...

Tovább...
 
   
 
   

Emlékek

  Vajon megéri a sebeket feltépni? Vagy jobb lenne mindent feledni? Nem tudom a választ még gondolkodom rajta, Minden nap a fülembe cseng még a hangja, Mikor azt mondta “Szeretlek és soha el nem feledlek”, Ma meg már hiába kereslek, Emlékek sokasságát hagyta maga után, Amiket őrzök és lapjaim bután, A rengetek emlék...

Tovább...
 
   
 
   

Horváth Piroska: Varázstalan-gömbök

Műszeretet lóg a nagyvilág ágain, a fénytelen-gömbök torzult tükörképén, kegyvesztett remények viskóknak árnyain inalnak – keserves sorstalanság szélén, mélységrengetegnek nyirkos zegzugában a tikkadt, üres hit veszettül csörömpöl, múltja-tépte, gyűrött, kopottas ruhában jégkristály-odúban kartonra...

Tovább...

Béke-sziget

Bagoly vagyok. Olykor fáradt, de most némán figyelek. Az éj csendes, az óra kattog, A távolban egy buszféle tompán nyekereg. Rájöttem, nincs miért. De így sem, úgy sem ám. Varázsütésre vártam, S legott álmatlanul álmodám, Hogy béke van, mindig béke volt, Békében működik a változás. S vele szeretet csendül, hiányzott....

Tovább...