Verseskonyv-versek

Kategória Érzelmek

Érzelmes versek. Amatőr és klasszikus versek érzelmekről.

Szeretet

Madárcsicsergés a reggeli órán, harmatcseppek a tündéri rózsán. Fennen ragyog a Nap, s útra kél, az alant elterülő látványtól elalél.   Virágok pompáznak mindenütt, a méhek seregének a mindenük. Ébred a Szeretet, s útjára indul, ábránd világja rögvest letisztul.   Tudja ki érdemli meg mit adhat, s kitől milyen...

Tovább...
 
   

Czárboch, az Aranyérmes!

Szó nélkül elment holott ifjúsága virágzott!   Virágzott s babérokat termelt termelt érméket és vastapsot vastapsot csókos örömmel örömmel volt apjának szikrája, szikraként a “keret” reménysége reménységként a millenáris győztese!   Győztesként kirobbanó formában feszülő izmokkal —...

Tovább...
 
   

Remények

Részegségbe borulok józanon, midőn lelkem lelkedhez adom. A világ meddő ölében árva, árny az árnyban, velem összezárva. Égő szenvedély, karod átkarolt, árnyék dőlt el, midőn feljött a Hold. Lélegzeted titka arcomon, forró csókkal nem fukarkodom. Álomi időtlenség a pillanat, a múlt nem tépi szárnyamat. Terhes felhők...

Tovább...
 
   

EMLÉK

Már csak emlék, ami kis történet volt, De emlékezni jó, akkor is, ha rég volt! Feledés homálya rá sohasem borul, Mert az emlékek során a tűz újra felgyúl. Szívemben, míg élek megőrizlek téged, Lelkem tüze örökké éltet téged. Nem tehetek róla, hogy így alakult, Mindent elsöprő érzés ejtett rabul! Megértem én az idők szavát,...

Tovább...
 
   

Ezüstös a holdkórosság…

Haikuban, Baso féle stílusban… Estben fény ragyog, Fák koronája, ezüst. Hold, most dolgozik. * Árnyékfényesít Éji erdőben a Hold. Ezüstborítás. * Este a holdfény Lámpafénynél nem látszik. Csend, torz árnyéka. * Felfújt képe van A Holdnak. Száraz légtér. Holdudvar nincsen. * Hold, csak vonszolja Magát, égi útjára…...

Tovább...
 
   

Vénségemre (J.A. Születésnapomra c. verse nyomán)

Most már öreg lettem én, Megírtam hát e költeményt Aján- dékként. Esztendőmből bár sok eltelt, A kor rendesen fel nem nevelt, Be szép Beszéd! Szegény fejem, mi lettem én, Késő fiatal vagy koravén? Tekin- Tetem Már nem csillog úgy, Mint télen a havas út, Ragyog, Ha tud. Belülről úgy érzem magam, Mint régi megkopott harang, Borong...

Tovább...

TALÁLKOZÁS

Amikor először megláttalak, Ijedt voltam és kiszolgáltatott. Felnőttként, mégis gyermetegen álltam ott! Amit éreztem, már akkor megmagyarázhatatlan volt, Érzelmek egész sora, mely elragadott. Értetlenül álltam a helyzet előtt, Megkaptam álomban, mi történt ez előtt. Sok-sok élet, mely összeköt minket, Ezért volt megírva...

Tovább...

Látogatók

Ezt az oldalt megnézte 3 látogató.

Kövess minket