Verseskonyv-versek

Kategória Látomás

Látomás versek. Amatőr és klasszikus látomás versek. Vízió versek.

A kanadai Bow-tónál…

Mindenütt pára, örvény, árnyékok, Ködgomolyból néha, nagy hegycsúcsok, És hihetetlen magas sziklafal. Ezt látni felér egy szép álommal. A mélységből előtűnik a tó, Látványához nincs hozzáfogható. A vize varázslatosan szép kék, Csípem magamat, mintha álmodnék. A hegyekben a Bow-tónál ilyen, Lelki szemeimmel...

Tovább...
 
   

SZERVUSZ KEDVES

Rég láttalak kedvesem, Hiányodtól sokat szenvedek! Olykor magam elé révedek, Lám, rád talál a képzelet. Majd két szemed tüzében elégek. Csak mosolyogsz és nézel, Ahogy utolsó emlékemben megőrizlek! Látom minden rezdülésed, Hallom bársonyos hangodat. Mintha most is szólnál hozzám, S én örömmel válaszolok. Érzések...

Tovább...
 
   

Fény az éjben

Sötétbe burkolózott a világ, elborítja az elmét a Gonosz, elhervad valamennyi virág, a jó be semmit nem poroz.   Rideg közöny árad az éjben, lefagy a derű, s pusztul a szív, megdicsőülve fürdik a vérben, a sötétség újra magához hív.   A szája szélén csorog a nyála, büszkén hirdeti a véges véget, hiszi mindenért...

Tovább...
 
   

A sötétségen át

A sötétségen át   Belepi a Sötét a szívet, lelket, ármánya gonosz talajra lelhet. Terméketlen, mocskos talajra, melyet az igaz sosem zavarja.   Elferdít mindent mit csak lát, beszennyez virágot, fűt és fát. Hangosan kacag sikere láttán, hisz nem más Ő, mint a Sátán.   Lélek nélküli világot szeretne, mindenki...

Tovább...
 
   

Az élet, mily’ kemény-remény…

Villámfénynél láttam… az ígéret földjét. Vad álmomban,.. láttam már ilyet, effélét. Van, ott minden mi kell; pénz és elismerés, Ezekből a valóban; nincs vagy oly’ kevés. Éltet-e és vajh’ meddig a remény? Tudjátok, hogy az élet mily’ kemény? Ti sikeresek vagyok, nem tudtok Olyat, amitől én elfogódok. Vecsés, 2002....

Tovább...
 
   

Nincs visszaút

  Felhők vonulnak az égen, sötétbe borul majd a világ, kiáltások hallanak az éjben, halálát leli az összes virág. Ármány és gonosz tör előre, kín és pusztulás a nyomában, sok jó nem származhat belőle, elvész minden a homályban. A képzelgések ideje véget ér, a kegyetlen való valóra válik, a hízelgésekből senki...

Tovább...

VÍZIÓ

Mikor a felhők a Holdat eltakarták felzúgtak a vijjogó szirénák s miközben dörgött-esett-villámlott a tévéből a jelszó kiáltott. Mikor a felhők a Holdat eltakarták az arcokat gázálarcok palástolták s miközben a gyermek szomjazott tiszta-vízű gumicsövet kapott. Mikor a felhők a Holdat eltakarták megindultak a felbőszült...

Tovább...