Verseskonyv-versek

Kategória Látomás

Látomás versek. Amatőr és klasszikus látomás versek. Vízió versek.

A sötétségen át

A sötétségen át   Belepi a Sötét a szívet, lelket, ármánya gonosz talajra lelhet. Terméketlen, mocskos talajra, melyet az igaz sosem zavarja.   Elferdít mindent mit csak lát, beszennyez virágot, fűt és fát. Hangosan kacag sikere láttán, hisz nem más Ő, mint a Sátán.   Lélek nélküli világot szeretne, mindenki...

Tovább...
 
   

Az élet, mily’ kemény-remény…

Villámfénynél láttam… az ígéret földjét. Vad álmomban,.. láttam már ilyet, effélét. Van, ott minden mi kell; pénz és elismerés, Ezekből a valóban; nincs vagy oly’ kevés. Éltet-e és vajh’ meddig a remény? Tudjátok, hogy az élet mily’ kemény? Ti sikeresek vagyok, nem tudtok Olyat, amitől én elfogódok. Vecsés, 2002....

Tovább...
 
   

Nincs visszaút

  Felhők vonulnak az égen, sötétbe borul majd a világ, kiáltások hallanak az éjben, halálát leli az összes virág. Ármány és gonosz tör előre, kín és pusztulás a nyomában, sok jó nem származhat belőle, elvész minden a homályban. A képzelgések ideje véget ér, a kegyetlen való valóra válik, a hízelgésekből senki...

Tovább...
 
   

VÍZIÓ

Mikor a felhők a Holdat eltakarták felzúgtak a vijjogó szirénák s miközben dörgött-esett-villámlott a tévéből a jelszó kiáltott. Mikor a felhők a Holdat eltakarták az arcokat gázálarcok palástolták s miközben a gyermek szomjazott tiszta-vízű gumicsövet kapott. Mikor a felhők a Holdat eltakarták megindultak a felbőszült...

Tovább...
 
   

A tüzes kard

A tüzes kard   Igaztalan igaz gyötri a világot, s pusztítja a számtalan virágot. Valótlan való gyilkolva rombol, az aljanép folyton csak tombol.   Rettegésben tartó erőszakhullám, átgázol a szinte számtalan hullán. A meggyalázások végtelen sora, iszonyat, de nem érnek véget soha.   Barbár hordák nevetve vonulnak,...

Tovább...
 
   

Időspirál

Az álló idő rohan..nincs is idő, csak illúzió van Átszáguld rajtam, odébb lök… Feltaszít mind unos-untalan. Zsákutcákban bolyongok…merre van az arra? tépett idő tengelyében robogok a kiúttalanba… Rozsdás zárakban kattan a kulcs Nincs már mi nyissa, beletört a múlt… becsukom könyvemet, mi mindent...

Tovább...

Látogatók

Ezt az oldalt megnézte 96 látogató.

Kövess minket