Verseskonyv-versek

Kategória Önismeret

Önismeret versek, amatőr és klasszikus versek az önismeretről

 
   

Amit én érzek…

Az életről, versben és apevában írt a szerzőpáros… Te nem érzed, amit én érzek, vagy tán’ érezhetnék? Hidegen, velem mindig, egyedül ezt éreztették. Nem látod te azt, amit én látok az éjszakákban? Szerelmet vizionálok magamnak, magányomban… Egy Esélyt Kaptunk rég. Hagytam kárba Veszni. Harc nélkül. * Az én keblem...

Tovább...
 
   
 
   

Ez vagyok Én

Nem vagyok őse, se leszármazottja, Nem vagyok szeretője se közeli barátja. Senki emberfiának. Mégis megvagyok, élem az életem, Ha kell,feloldozom minden vétkemet. Soha el nem tévedek. Nekem reményt ad minden új nap, Megteszem,mit valaha is akartam. Véleményem mindig vállaltam. Így hát ha kell,büszkén kiállok, Ha nem hallják...

Tovább...
 
   

Ki vagyok én?

Lehetek napfény, mely megvilágít, De lehetek mögötted az árnyék. Lehetek lovas, ki harcban tör előre, De lehetek a vad ló, mely szabadon vágtat fel a dombtetőre. Lehetek tűz örökké változó lángja, De lehetek a parázs, mely a lángot táplálja. Lehetek szemed, mely figyeli a szárnyaló sas röptét, De lehetek harcos, ki vértől...

Tovább...
 
   

Élem az életem

Élem az életem fehéren, feketén, nem értem a végére, és nem vagyok az elején. Nem osztom az időm órákra, percekre, lüktetek, mint a vér, fel s alá a szívben. Sose nézek vissza bolond éveimre, elszállt az ifjúság, közben bölcsebb lettem. Mi lett vágyaimból, a gyötrő kamaszkorból, lelkemben csírázó fennkölt ábrándokból?...

Tovább...

A holdról a mélybe ugrani

Állok. Nézem azt a magam előtt lévő képet, Amiről azt képzelem, hogy az maga az élet. Várok. Talán arra, hogy változzon valami, Arra, hogy a saját üvöltésem már ne akarjam hallani. Az életem torz arca vicsorog bele arcomba, Bár megbotlom, de soha nem bukom bele ebbe a harcomba. Rettegek. Nagy, erős lánccal fog körül a magány, Mióta...

Tovább...