Verseskonyv-versek

Kategória: Filozófia



Hazám, te vagy a mindenem!

Hazám! Óh, hazám, nekem te vagy a mindenem,
Fiad, állampolgárod vagyok; ezt szeretem!
Büszke vagyok, hogy a Kárpát-medencébe magyarnak születtem,
Hogy anyanyelvemnek a legeslegszebbet, magyart nevezhetem.
Aki ide született, itt éljen és itt haljon!
Küzdjön hazáért és a magyarokért a falon…
Magyar lóval, magyar fegyverrel Tovább...

Vegyes vágott…

Vad, vízionáló gondolatok, felaprózva…
Botrány a sztárok éltetője?
Tán’ ez siker megteremtője…
Ez lehet lélek, belső hője?
*
Járdán kutyagumiba lép az ember,
Otthon, lakásba bemenni majd nem mer…
Ezt megtudva, az asszony biztos elver.
*
Boldogok a lelki szegények, mert nem tudnak…
Egyesek, sokan, hogy ne tudjanak, Tovább...

Hegyi vasút

Pöfékelve dolgozik a vén gőzmozdony, hegynek felfelé,
Lefele meg… még jobban dolgozik, a vonatot fékezé…
Útközben látni, mesébe illőn szép, mini-zuhatagot,
A sín-kanyar árkában meg látni, sok-sok kőhordalékot.
Kirándulókkal van tele a vonat,
Kik nagyon élvezik a látottakat.
Itt-ott vadat is vélnek előbukkanni,
De Tovább...

Az élet bardoja

Hasadékokat teremt a változás
ez a bátortalan imbolygású sebesség
mint a terek üvegfalán a tudat és álom utazása
ami felolvasztja
az anyagban elvérző időt
az ellentétek dudvás oázisában a futást
a pontok terjeszkedésében az érintkezést
a felvillanó sötétülésben
– a víz hűvös csendjét
a tudatunk mennyboltszerű Tovább...

Loading


Látogatók

Ezt az oldalt megnézte 2 látogató.

Kövess minket