Verseskonyv-versek

Kategória: Ateizmus – valláskritika



Én vagyok Isten

Torkom nyesed,
ha azt mondom,
én vagyok Isten?
Ki hitet nem ismerve
árulja a hitet.
S kinek mondod magad?
Ki a nevében gyilkol,
s minden “mennyei” luxust
magának összeharácsol.
Elítélsz azért,
mi elmémben, szívemben születik,
mert kimondom?
S nem ítéled el magad,
mert érzelmeid java
egy konzervdobozban rohad?
Ha bűnöst, avagy bűnbakot Tovább...

Vallás

(prológ)
ki full-vallásos kérem
fordítsa el szépen
fejét egy röpke percre,
hogy ne bántódjon lelke 😉
mindegy, kinek hiszel
hisz kiveszed a részed
a nagy közös almából
mit úgy hívnak élet
mindegy, kinek hiszel
milyen isten véd meg
nem is láttad őket
mégis benned élnek
mindegy, kinek hiszel
hogy ér el a végzet
nézz inkább magadba Tovább...

A papok istene

Én véreim, búsak, szegények,
Tudom én azt, hogy kell az ének,
Kell a zsoltár, kell a fohász,
Kell a hit, de ne higyjetek
Soha a papok istenének.
Tőle jött minden kénes átkunk,
Sok meg nem hallott imádságunk,
Földi poklunk, ős kárhozás,
Szolga-voltunk, szegény sorunk
És hogy mi még mindég csak – várunk.
Ne dőljünk a szent Kába-kőre, Tovább...

Pogány vagyok

Pogány vagyok. Nincs bennem semmi
Alázatos, tömjénszagú;
Zsolozsma, zsoltár, istenesdi
Nem ejti lelkemet rabul.
Nem verem én bűnbánva mellem,
Nem mondok szánom-bánomot,
Olcsó dicséretét se zengem
Annak, ki – majmot alkotott.
Nem ejt meg engem semmi földi,
Se földöntúli hatalom:
Az eget ostrommal bevenni,
Nem lekoldulni akarom. Tovább...

Loading


Látogatók

Ezt az oldalt megnézte 45 látogató.

Kövess minket