Verseskonyv-versek

Kategória: Mindennapok

Versek a mindennapokról

Gyűlölöm

Gyűlölöm a kötöttséget Ha megmondják, hogy mit tegyek Ha megszólják, ahogy élek Ha mindig kérdik: hova megyek Gyűlölöm, ha szabályoznak S megszabják, hogy mit hogyan Ha mérges vagyok, visszafognak És nem vesznek komolyan Gyűlölöm, ha mindig mondják: Gyerek vagy még, ne menj el Szitkaikat sűrűn szórják Discó? Buli? Felejtsd...

Tovább...
 
   
 
   

Iratok

Mint vezényszóra széttárt lábaim, az idő játékos hullámai egyre távolabb csapnak zajt, és én kapaszkodnék a kezdeti percekbe, pedig tudom, múlandóságomban kellene fényt szórnom, hogy lásd milyen elveszett vagyok, míg keresem személyi igazolványom. Hát jó, bekopogok majd az okmány- irodába, de ott új hitet nem adnak, csak...

Tovább...
 
   
 
   

Méltósággal

Míg lenn jajong a kétség, S fenn mulat a sötétség, Míg e kor körül a rend Az „ide nekem mindent” Igazságát vakogja, S mint hűtlen, rongy kutya Mar bele lágy húsunkba, Míg fönn senki se kérdi Lenn lehet-e még élni, És nincstelennek lenni Hétköznapi gyötrelem…, Mit mondhatnék én neked: Hogy mégis csak éld az életed Méltósággal,...

Tovább...
 
   

Szín szín felett

Kelti a napot vérben úszó testünk, hát csak nevetünk: képtelen vagyok abbahagyni a menstruálást. Új ágyást ha tapos kóborló lelked, ím rámtalálsz, ki nem rettent mégsem valójával, de maró vággyal kényszerít, hogy újra és újra próbáld magad igazolva látni: normális vagy, nem fertőzött meg még szőr mentén sem, a dolby...

Tovább...

Magány

Ki kellene néha lépni ebből a szobából Nem nem börtön ez nem disznóól Csak hát tv-ben nem olyan a világ Mint amit szabadban zöldnek látsz A börtönből szabadult vakon kiált A levegő a Nap egyszer elhagytál Sosem volt barátom Ismered magányom Velem csak a denevérek varjak repülnek Mások éppen egymásnak örülnek És soha meg nem...

Tovább...