Verseskonyv-versek

Kategória: Halál

Halál versek. Amatőr és klasszikus versek a halálról.

Minden mulandó

Mulandó a tavasz, a nyár, az őszi nap, s a hideg tél, a pillanat meg sosem vár, újabb és újabb utakra kél. Mulandó az öröm, a bánat, az egészség és a fájdalom, a szívekben zűrzavar támad, lesöpör mindent az ártalom. Mulandó a nevetés, a harag, a mosolyt könny mossa el, a gonoszság is fűbe harap, békét a lélek nem igen lel. Mulandó...

Tovább...
 
   

A hűséges barát

A bundám barna volt, Vörös foltok borítottak, Az éjszakával azonosultak. Boldog voltam.   Emlékszel még rám? Szaglásztam a légy után Közben orrom táncolt furán. Mint az orángután.   Te még kicsi voltál Még csak járni tanultál. Ott nyüzsögtem körülötted Őriztem  a főnökömet.   Kezedből ettem...

Tovább...
 
   

A végzet felé

A világ a végzete felé rohan, ezt fel sem fogják oly sokan. Feszültség, ármány, s harcok, igaztalanul kiszabott sarcok.   Agymosott emberek garmada, a háttérhatalom igazi gyarmata. Nincs logika és az ész nem kell, valódi nyugalmat senki nem lel.   Mindenki másra vár és számít, a mézédes ígéretek sora elámít. Lustán...

Tovább...
 
   

Az út vége

Az élet hosszú lemondások sora, melyeket be fog lepni az idő pora. Küzdelmek, próbatételek, gondok, végül maradnak az emberi roncsok.   Emlékek ködös fátyola száll odább, az út végénél azonban nincs tovább. Semmivé válik minden mi csak volt, valamennyi perc az elmúlásról szólt....

Tovább...
 
   

Mindannyian a csillag ősvényre lépünk…

Majd egyszer mindannyian a csillag ősvényre lépünk, Akkor, amikor befejeződik a földi létünk. Most még elmegyünk a temetőbe, ott lakó szeretteinkhez, Megemlékezünk együtt töltött időről, megyünk őseinkhez. Gyertya, mécses ad csekély meleget, mit őszi fuvallat kerget. Itt életnek vége és az enyészet megüli a sírkertet....

Tovább...
 
   

Temetői meditálás

A halottaink… ismeretlen ismerős? Versben és haikuban… Vajon élek, mint ki, mindent feladott már? Vagy, mint ki nem tudja, a halál erre jár? Úgy élek én, mint ki, őt nagy szívvel várja? Nem hiszem! Életnek ő nem ajándéka! De nála van és ő borítja életre fekete leplet, Van, ki addig sem találta életében ha, fényt keresett. Az életben...

Tovább...

Szitáló őszi eső…

Az őszi vízióról versben, tankában, apevában és 10 szavasokban írt a szerzőpáros… Szembejött egy esernyővel, és előre köszönt a pap, Sötét párnáján, elbújva fekszik le, az elmenő nap. * Fák, jelképei Lettek az elmúlásnak… Erő is pusztul. Tar Ágak A szélben Hajladoznak – Estnek ujjai. * Az ősz esője, hideg és...

Tovább...