Verseskonyv-versek

Kategória Gyász

Gyászversek. Amatőr és klasszikus gyászversek. Szép versek a gyászról.

 
   

Lüktető kőkehely

Krizantémokon bomlik a sötét szalagot hurkol könnyeket csorgat a gyertyaláng gyöngyfüzér-láncot fon hold-sálat köt a kimondott imán s a végtelen-sötétbe hajló fehér jogarokon imával szentelt szirom-koronákon a vacogó  emlékeink sugallatán libabőrözik a  sötétben suttogás mert  nem ölelhető a szeretet mert láthatatlan...

Tovább...
 
   

Semmi világ

Ülök egy szobában, nincs hova mennem. Hatalmas hiány tátong most bennem. Ezernyi érzés marcangol belül. De a lában mellett már senki sem ül. Más lett minden, más lett a világ. Kint hó hull, bent egy elszárad virág Szirmait söpri az ágy alá a huzat, Mint gondolatot, mely a múltba mutat. Néma ugatás, mindenhol körmök kaparása, Szemekben...

Tovább...
 
   

Ez az élet?

Milyen élet ez? Én, még csak huszonkét éves vagyok, De már apát és társat gyászolok. Rövid életemben a torz mosoly özvegye lettem, Gyötrő, lélekölő emlékeket, nem feledhetem… Eddigi életem, nem egy jó leányregény téma, Megyek a szakadék széléig… úgy tűnik, ez séma. Ezt elviselni! Kérem, ehhez kell az erős véna....

Tovább...
 
   

Tavaszi ballada

  Vágy-folyónak partján, remegve állok, Feltartott kezemmel, Égbe kiáltok, Tavasz, te álnok, szólj, mit kérsz cserébe, Egyetlen percre- Őt-, add vissza, kérlek! Kevély az éjszaka, hinti rám kínját, Könnyemből rakja le, lelkemnek hídját, Könnyedén megérint, induljak- rajta!- Miközben visszadob, a túlsó partra....

Tovább...
 
   

Elhunyt Kedvesemnek

Egész éjjel nem aludtam, izgatottan forgolódtam, első Valentin nap nélküled, most én nem is tudom, mit tegyek! Könnyes szemem, sír a lelkem, megyek hozzád, én Kedvesem, fájó szívem ugye nem látod, bánatomat jól eltakarom. Az volt utolsó kérésed, sírni ne láss Te engemet, betartani ezt nem tudom, könnyes szemem eltakarom. Szeretet...

Tovább...

VIGYÁZZATOK KICSIT RÁM

Még csak hét és fél évet látott e világból mikor a palesztin terror kitépte anyjától. Kitépte anyjától szemefényét az egyetlent szívét csonkítva verbena elnémítva. Vérben elnémítva emlékét cipelve a robbanás sugarába örökre elnyelve. Örökre elnyelve a mindenség egébe már nem mondhatta soha szeress engem anya....

Tovább...

Látogatók

Ezt az oldalt megnézte 51 látogató.

Kövess minket