Verseskonyv-versek

Kategória Élet

Versek az életről. Amatőr és klasszikus versek az életről. Szép versek az életről.

Percnyi ragyogás

Egy csillag volt a sok közül. Többet álmodott, fényleni akart, ragyogni vágyott. Leszállt hát, hogy lássák a fényét, lássák a szépségét. Lehullott. Végre, ragyogott. Fényesebb volt mint bármikor. Egy percig tartott, aztán elaludt. Boldog volt, pedig nem maradt, csak füst és por. Mindenki megcsodálta, ő pedig újongott. Nem...

Tovább...
 
   

Izzó pokol

Izzadság csillog az arcokon, s lehervad az összes mosoly, túl a mindennapi harcokon, az ember a hőségben fogoly.   Nappal és este lángol a bőre, tapad mindene, pihegve liheg, egyre ingerlékenyebb a hőre, bágyadtan, kedvetlenül biceg.   Alig van már jártányi ereje, szédeleg, s káprázik a szeme, koponyájában felforr a veleje,...

Tovább...
 
   

Sötét ármány

Sötét ármány uralja a Földet, bepiszkítva az összes zöldet. Gonosz szándéka egyre árad, sunyi aljassága sosem fárad.   Eltipor mindent, mi szép és jó, számára a cukor is csupán só. Elferdíti a legszebb meséket, az undorról sző újfent regéket.   Dicsőíti a mocskot, a szennyet, letagadja a kék égről a mennyet....

Tovább...
 
   

Mi lennél?

Lehetnél bátor, mint hajdani gladiátor. Kit nem rettent veszély és halálba megy a szabadságért. Vagy lehetnél búvó farkas ki a zsákmányra les. De lehetsz hajnali köd, mi a rétre száll. Lassan körbefon, elrejt, de  fogságba zár. Ki mondja meg, melyik a bátrabb? Talán te magad! Mert fel mersz állni. Létezel és lélegzel. Útnak...

Tovább...
 
   
 
   

Szomorúan lógnak

Hűvös lett az idő, megjött az ősz, Hűvös, északi szél lett a dizőz. Ma is szomorkás az idő, borult, Úgy tűnik, minden az őszbe szorult. Szomorúan lógnak a levelek, Tán hívők és jobb világba mennek. Már a kutyusunk is bundát növeszt, És a változásra, szemet mereszt. Vecsés, 2002. szeptember 15. – Kustra Ferenc...

Tovább...

Elmúlóban a megöregedett ősz

Az időjárás szimfóniája… Nyári illatok A lanyhuló napfényben. Csillaghullások. Érzem illatát… enyhe szellő fújja rám, A forró nyár gyorsan magával vitte ám. Hullócsillag láttán sírásra görbül szám. * Az ősz, rozsdás már, Illatok, elporladtak. Deres hajnalok. Ősz pompázik igazi színkavalkádban, Deres...

Tovább...