Verseskonyv-versek

Kategória: Szülő



Ez az élet?

Milyen élet ez?
Én, még csak huszonkét éves vagyok,
De már apát és társat gyászolok.
Rövid életemben a torz mosoly özvegye lettem,
Gyötrő, lélekölő emlékeket, nem feledhetem…
Eddigi életem, nem egy jó leányregény téma,
Megyek a szakadék széléig… úgy tűnik, ez séma.
Ezt elviselni! Kérem, ehhez kell az erős véna. Tovább...

Béke-sziget

Bagoly vagyok.
Olykor fáradt, de most némán figyelek.
Az éj csendes, az óra kattog,
A távolban egy buszféle tompán nyekereg.
Rájöttem, nincs miért.
De így sem, úgy sem ám.
Varázsütésre vártam,
S legott álmatlanul álmodám,
Hogy béke van, mindig béke volt,
Békében működik a változás.
S vele szeretet csendül, hiányzott. Tovább...

Szívében élek

 
Varjú Zoltán:
Szívében élek
***
Még gondolat volt csupán a vágy,
mégis szeretve gondoltak reám.
Majd együtt vert a szív
a szeretet ritmusán,
pedig nem tudhattam még,
mit jelent a szó; édesanyám…
***
Még cseppnyi volt az értelem,
mégis gyakran, vissza képzelem
a lágyan simogató kezét.
Ahogy késő éjjelen,
virrasztva Tovább...

Régi kis ház

Anyám kis csoda palotáját felidézem,
ott nőttem fel, ott nevelkedtem,
egy csodás,  meleg otthonban,
együtt szeretetben,  nagycsaládban.
 
A kiskapu, mi mindig hangosan nyikorgott,
a csodás sok virág, mi a járdaszegély volt,
a napfény  hajnalban táncot járt az ablakban,
örökre itt maradnak,  az álmaimban.
 
Nékem Tovább...

Loading


Látogatók

Ezt az oldalt megnézte 110 látogató.

Kövess minket