Verseskonyv-versek

Kategória: Család

Család versek, amatőr és klasszikus versek a családról

Farsangi bál

Maszkabál jön, sorakozik, minden gyerek hancúrozik. Perdül- fordul, táncot ropja, libben- lebben a tüllszoknya.   “Hej, mulassunk dinom- dánom, ezt a napot oly rég várom!” – Bukfenc bohóc roppant vidul, kócos haja irul- pirul.   Kicsúszott a szék alóla, nagyot huppant le a hóra. Kidurrant a töltött nadrág,...

Tovább...
 
   

Öcsém születésére

Egy új élet kezdődött a Földön. Egy tátongó űr helyét betöltöd. Hangos feletted az egész világ, Nem érted, mindenki miért olyan vidám? Minden oly furcsa,hatalmas érdekes, Gondolatod mindenre új választ keres, Most ne törődj vele, csak csendesen pihenj. Holnap is lesz nap, mindent felfedezhetsz. Hosszú az út előtted, sok veszély...

Tovább...
 
   

Otthon…

Volt-nincs lábnyomok nedves konyhakövön, bűntelenné törölt foltok és pacák. Botlásaink a kopottas küszöbön. Vigasszal megtörő könnyes némaság. Légtérben lezárt szó és párnacsaták. Falak között álmok, színek halmaza. Elringatott hang… az otthon illata. Óvott védtelen… Ajtófélfán számok, szép...

Tovább...
 
   

Drága édesanyám!

Tündököl a Nap, csillám fénye hull rád, a szél rózsaillatot csókol homlokodra. Kedves dallal vidítja szíved zugát… Itt vagyok! Szeretlek! Hozza most a tudtodra. Aromával fürdet a virágzó kert, tudom, kedveled őket, a nyugalmat, csendet. Szemed lehunyva szól a lágy koncert, Nézed a narancsos égboltot, s magyar tengert. Féltelek...

Tovább...
 
   

Nem vérfényű élet

Nem vérfényű élet I. A végtelen búcsú – fuvallatával talált rám ez a vérfeledésű megindító Tömjénes találkozás köztünk a szó : fekete fehér volt szemünk gyertyafényű: imádkozás II. Elhagyott Az ördög kacagott……. Porba törte bőrcipője sarkát sáskák hívták – És Ő csak ballagott III. Tükör arc volt...

Tovább...
 
   

Nagyapám könyve

Ahogy kezébe vette elmosolyodott… Féltette, törölgette. A megsárgult papír foszlott, szakadozott, szinte még ma is érzem, mikor lapozok, a pipájába tömött dohány illatát, az ódon szekrényke nehéz, dohos szagát, ahonnan elővette.- Csak lassan, óvatosan… – súgta – türelem. Résen légy, mert elszöknek!...

Tovább...

Felnőttkorod küszöbén…

Dorinának Tejszín fodrok alól pislogtál éberen, csillagok ragyogtak szemed bogarában, asszonylétem virult – éreztem, létezem… …édesen gügyögtél Isten kosarában, ezüst holdkaréjban ringatózott testem, lágy angyalhajadban pihentettem arcom, minden rezzenésed áhítattal lestem, tudtam, boldogságom...

Tovább...