Verseskonyv-versek

Kategória: Apa



APÁM

Jó lenne ha rámszólhatnál
ha hangod érce a jobbért vájna belém
ha láthatnálak újságcikkel a szádban
és lennél nagy felnőt
midőn kezem kezedbe csap.
 
Egykori nem-alvásaid forrása voltam
s voltam féltett tulajdonod
mígnem gyermekfejjel
kormor órák mezejére szorítottál
s míg vívtad ideológiai harcod
üres szobádban Tovább...

Nem vérfényű élet

Nem vérfényű élet
I.
A végtelen búcsú – fuvallatával talált rám
ez a vérfeledésű megindító
Tömjénes találkozás
köztünk a szó : fekete fehér volt
szemünk gyertyafényű: imádkozás
II.
Elhagyott
Az ördög kacagott…….
Porba törte bőrcipője sarkát
sáskák hívták – És Ő csak
ballagott
III.
Tükör arc volt Tovább...

Ez az élet?

Milyen élet ez?
Én, még csak huszonkét éves vagyok,
De már apát és társat gyászolok.
Rövid életemben a torz mosoly özvegye lettem,
Gyötrő, lélekölő emlékeket, nem feledhetem…
Eddigi életem, nem egy jó leányregény téma,
Megyek a szakadék széléig… úgy tűnik, ez séma.
Ezt elviselni! Kérem, ehhez kell az erős véna. Tovább...

Nem kérek egyebet

Nem kérek egyebet, csak egy jelet
hogy tudjam, apám és anyám szeret,
az illatukért könyörgöm, Uram
ha itt az idő, segítse utam.
Süvített a szél a temetőben
vacogtam, a Nap volt lemenőben,
gyertyáknak fényénél álltam árván
nehéz volt szívem, akár a márvány.
Madár sem fütyült, siratta párját
lehullt a földre az apró nászágy, Tovább...

Loading


Látogatók

Ezt az oldalt megnézte 6 látogató.

Kövess minket