Verseskonyv-versek

Kategória: Saját vers

Kortárs versek, prózák. Amatőr versek és történetek felhasználóink tollából. Ha van a tarsolyodban saját vers, vagy egyéb mű, és szeretnéd viszontlátni a Verseskönyvön, akkor Küldd be itt!

Viharos idők

Viharos idők, zűrzavar, s pánik, az ember megnyugvásra vágyik. Azonban erre nincs igazi esélye, elhalóban a legapróbb reménye. Túlszaporodott bolygó, félelem, kifogyóban van mind a lételem. Fenyegetettség, halálos veszély, a megbékélésre törekvés csekély. Háborúk, sarcok és sötét percek, a gyűlölet szikrája sunyin...

Tovább...
 
   

Őszi érzelmek… 1.

TANQ -ban írta meg a szerzőpáros… Nyár, nagyon megroppant, Tartása már csak épp langyos. Viharral jött esők. Hol vagy édes buja álmom? Lecsúsztál az ingoványon? Mint egy hajótörött, Lemaradt a meleg idő. Viharnak sodrása. Sáros, agyagos talaján, Elrabolt egy büdös sárkány. Szél, jó nagy sikolt A mezőn, ég olyan közel…...

Tovább...
 
   

LÉLEKHAJÓ

Születésemkor elindult egy hajó az élet útján, Gyermekként nem gondolkodtam kormányzásán. Folyóvize partmentén vitte hajómat előre, S mindig volt ki a kormányhoz állt előre! A folyó egyszer csak tengerbe torkollott, Látóhatár és természet megváltozott. Nem kímélték hajómat az erős hullámok, Bár ekkor már, én voltam...

Tovább...
 
   

És akkor…

…lőnek, menekülök – félek veszettül Futnék mindenfelé – szegény üldözött Bokor tövében ülve arcom törlöm Nem kapok levegőt, rezgek belül Lőnek, én is lövök, óh halál, ne jöjj! Hajszolok és hajszolnak – megremeg a föld Futnék ész nélkül, lábam a földhöz köt Nem értem e hajszát – csak menekülök És...

Tovább...
 
   

Minden mulandó

Mulandó a tavasz, a nyár, az őszi nap, s a hideg tél, a pillanat meg sosem vár, újabb és újabb utakra kél. Mulandó az öröm, a bánat, az egészség és a fájdalom, a szívekben zűrzavar támad, lesöpör mindent az ártalom. Mulandó a nevetés, a harag, a mosolyt könny mossa el, a gonoszság is fűbe harap, békét a lélek nem igen lel. Mulandó...

Tovább...
 
   

Hadakozom…

A tél hidege nem rossz, attól nem fázom, Jeges félelem a semmitől az átkom. Átok ül rajtam, hadakozom, de lefog És állandóan kínoz, mint a szuvas fog. Letarolt, totális győzelmet aratott, Benevezett… üres köröket futtatott. Nem akarom, hogy ez legyen, és ezt tegye, De élet igazolta, ez elrendelve. Budapest, 2000. április 10. –...

Tovább...

Zápor

Zápor hull, csattog a köveken Villám hasítja ketté az eget Felhők szaporán feleselnek Hangjuk elvész az eső zajában… …kemény csattogásban Ágak hajolnak örömükben Levelek sikoltva remegnek A föld örömmel fogadja magába A reá hulló éltető cseppeket Reszket az éj és reszket a föld De mégis minden természetes...

Tovább...