Verseskonyv-versek

Kategória: Emlék



Élet folyam

Már jó rég történt, hogy megszülettem,
nem tudhattam akkor, vajon mi vár?
Az élet fonott kosarában úsztam,
sorsom tajtékzó vad folyamán.
Sodródtam mint kormányát vesztett hajó,
megmászhatatlan meredek falak között,
jaj hányszor láttam, hogy a vén halál,
köröttem vad hullámokon röhögve szörfözött.
Volt, hogy láttam Tovább...

Hegyi vasút

Pöfékelve dolgozik a vén gőzmozdony, hegynek felfelé,
Lefele meg… még jobban dolgozik, a vonatot fékezé…
Útközben látni, mesébe illőn szép, mini-zuhatagot,
A sín-kanyar árkában meg látni, sok-sok kőhordalékot.
Kirándulókkal van tele a vonat,
Kik nagyon élvezik a látottakat.
Itt-ott vadat is vélnek előbukkanni,
De Tovább...

Nagyapám könyve

Ahogy kezébe vette elmosolyodott…
Féltette, törölgette.
A megsárgult papír foszlott, szakadozott,
szinte még ma is érzem, mikor lapozok,
a pipájába tömött dohány illatát,
az ódon szekrényke nehéz, dohos szagát,
ahonnan elővette.- Csak lassan, óvatosan… – súgta – türelem.
Résen légy, mert elszöknek! Tovább...

Csillogó gyöngyszem

Tiszta hajnal csillant megfáradt szemében,
rám tekintett, rögvest mosoly ült az ajkán,
ezt a pillanatot semmiért nem adnám,
kés éle megállt a ropogós kenyérben,
melléálltam, néztem – egyre apróbb, szentem,
karcsúsodott a friss cipócska kezében,
ő mondta és mondta – elhalkult beszédem,
csak álltam ott némán, Tovább...

Loading


Látogatók

Ezt az oldalt megnézte 4 látogató.

Kövess minket