Verseskonyv-versek

Kategória: Barátság

Versek a barátságról. Klasszikus és kortárs versek a barátságról.

Eternális

Csendben csordogáló kispatak, A repceföldek sárga tükre alatt. A titokzatos halhatatlan Hajnalban hall-hatatlan. Az idő nem múlik, örök Itt csak a végtelen harc hörög. A halhatatlan patak A repceföldek alatt, Befejezné végtelen harcát, És legyőzné a múlt rengeteg titkát. Hömpölyög, majd megnyugszik A haragja...

Tovább...
 
   

Variábilis

Kopogtat a kikelet, Reinkarnáció tölt be minket, Égi vándorok csiripelnek, Tücskök pedig ciripelnek.   Színes ruhába öltöznek a rétek, Halmozódnak a vétkek Tisztás fölött pillangó száll, Boglárka a legszebbik virágszál.   Elérkezik a forró nyár, Két karjába zár, Üde szellő suhan át a réten,...

Tovább...
 
   

A hűséges barát

A bundám barna volt, Vörös foltok borítottak, Az éjszakával azonosultak. Boldog voltam.   Emlékszel még rám? Szaglásztam a légy után Közben orrom táncolt furán. Mint az orángután.   Te még kicsi voltál Még csak járni tanultál. Ott nyüzsögtem körülötted Őriztem  a főnökömet.   Kezedből ettem...

Tovább...
 
   

Ha mesélni tudnál

Ha mesélni tudnál… Ha mesélni tudnál nekem, Szépséges rózsabokor, Hevesen és tüzesen, Csöndösen, tömören.   Elmondanád e nekem? Mily ösvényeken jártam eddig? Ameddig ez lett belőlem?   Milyen volt  életem gyermeként? Hogyan viselkedtem? Voltak barátaim? Vagy magányos voltam, Mint a magányos farkas az...

Tovább...
 
   

Barát

    Mit is jelent az, hogy barát? Van kiben bízhatunk, ha kell, meghallgatva a másik szavát, énünk, lelkünk nyugalomra lel.   Számíthatunk rá mindenben, legyen kínos, vagy kellemes, hihetünk semmiben, istenben, még rossz énünk is jellemes.   Rá bízhatjuk a féltett titkokat, mindörökre megtartja magának,...

Tovább...
 
   

Simogatás

Európai stílusú haikuban… Lágy kéz-érintés, Az lélekközvetítő! Szeretet jele. * Lágy kézérintés. Virágzó cseresznyefa. Simogató perc. * Durva érintés A lelket lerombolja. Sok hámhorzsolás. * Lélek simítás? Összetartozást hozhat… Bőr, libabőrös. * Érzékiségből Simít, köröm lassan szánt. Semmi durvaság....

Tovább...

Repülés

Fekete ablakon nézem az éjszakai eget, Sötét madarak vágják az újhold tükrén a jeget. A rajta ütött lyukon, a lelkem látom, Egy sosem volt világban, álom szárnyon. Repülök. Alattam sűrű köd fedte tóba Befagyott halak sikítása száll tova. De hangjukat nem hallom már, Eltűnőben van a látóhatár. Repülök két semmi között,...

Tovább...