Üres,mint egy szemetes
Fájó,mint az érzelem
Boldog,mint legfőbbképp semmi
S kóbor, mint az én senkim

Elszökik a mában
S visszajön a homályban,
Napfelkeltés ragyogásban
Boldogan, nélkülem
Mint az én szűk szavú ihletem.