Jó lenne ha rámszólhatnál

ha hangod érce a jobbért vájna belém

ha láthatnálak újságcikkel a szádban

és lennél nagy felnőt

midőn kezem kezedbe csap.

 

Egykori nem-alvásaid forrása voltam

s voltam féltett tulajdonod

mígnem gyermekfejjel

kormor órák mezejére szorítottál

s míg vívtad ideológiai harcod

üres szobádban gyűrköztem emlékeddel.

 

Szeretted a nőt

és megszerettem én is

hisz oly formás,illatos hajú

kék kosztümbe bújtatott

halkszavú,csilingelőn ingerlő

asszonyi jóakaró volt Ő.

 

Szerettél engem

és hívtál sokszor

hisz a fagylalt

roller és ruhák

esti könnyek,jó tanácsok

együtt nőttek sejtjeinkkel.

 

S midőn a nagyváros bővűlt és hidak épültek

s kertek virágoztak s az atomerőmű felépült

és a koraszülések csökkentek

és mindenhol elektronika…

Jó lenne ha rám szülhatnál.