Verseskonyv-versek

Címke: Vita

Vita-versek

Meg nem értés

    Nem érti egymást az ember, háborogva dúl, mint a tenger. Nem érti a szülő a gyerekét, visszafordítaná az idő kerekét.   Egy gyerek sem érti a szüleit, szavukra nem mozdítja a füleit. Nem igazán érti az idős a fiatalt, pedig együtt arathatnak diadalt.   Nem érti meg a fiatal az időset, holott karöltve alkothatnak...

Tovább...
 
   

A hazug bukása

A hazug bukása Csalárd bájolgás, megtévesztő szavak, keserű könnyek, mint mérgező tavak. Álomképek, melyek felőrlik a lelket, mely nyugodalmat ilyetén nem lelhet. Csalódás a bűbáj rothadó mocskában, erre inni kellene egy falusi kocsmában. Ám az sem segítene míg a hazug állva, remél a bizalom visszaszerzésére várva....

Tovább...
 
   

M. Martinnak

(Botránykő) Éji keringőt táncol a pokol! Saját kudarcáért engem okol?! Minden lépése egy botlás: Hamar megindul a romlás. Segítettem, hogy legyen kárpótlás.. De mit tettél?! Isten-káromlást! Eriggy hát! Mennydörög a bűn, ifjú fejedre!! Senki nem néz körmöd alá, csak a kezedre! Két élű kard vagy. Mondd! Ki a hadnagy?!...

Tovább...
 
   

Oldás és kötés /M. Ildinek/

Azt mondtad szakadjak el a magam világától. Már elszakadtam, mégsem vagyok elég távol. Nem mondod rossz vagy jó – inkább mondtad volna semmire való. Irigy vagy?, vagy igazat szólsz!, de mindég a szívemig hatolsz. Igaz őszintén sose tudhatom amit írok milyen vajon? Te mondod a semleges mondatot, én mondom – ki vagyok, én vagyok...

Tovább...
 
   

Ne sirasson senki

****

Fagyos érintésed a kihűlt parázsban, hamu és korom,
mégis éget, ahogy izzik és a lángjait érzem az arcomon.
Ajkadról szólnak a kimondott és kimondatlan,
hamis gondolatokban, született szavak,
de az álságos és mímelt érzelmeiddel,
Engem azok többé, ne sirassanak!
****
Hagyd el a hazugságban megfogant, galád érzéseid,
Tovább...

Tovább...