Verseskonyv-versek

Címke: Veszteség

Veszteség versek. Amatőr és klasszikus versek a veszteségről

Zokogva remegek

Sietve megy az útján, békésen,
mikor szépen folyik a medrében,
de jaj annak ki az útjába kerül,
mikor a sebes Tiszánk, megrészegül.

A prérik vad lovai jutnak az eszembe,
nagy erővel rohan a víz velem szembe,
jaj istenem,hova meneküljek!
Merre tudnék menni, hisz itt élek.

Rohan a földeken, mindent visz magával,
felkapja és tovább vágtat
Tovább...

Tovább...
 
   

“HASZONÉLVEZET”

Szabó Mária Magdolnának

Tévtettekből tévigazságok keletkeznek.
Ha ilyen szerződéseket nyomnak szüntelen
az orrom alá, ugyan mit cselekedjek.
Aláírom. Tudom, hogy én leszek a vesztes —.
De nem tehetek mást. Tévbecsületre
aláírom, és elszenvedem a következményeket —.
Mert meglátásom szerint a jogász hiteles,
Tovább...

Tovább...
 
   

Őrzöm a lángod

Könnyeink szőnek fekete fátylat, körbefon vele a marcangoló bánat. Letépem fátylam, nem hiszek benne, hogy itt hagyott volna, s ily csendben ment el. Arcomba köpi az idő a fátylat, fullasztó teher szívemet kalapálja. Temetném mélyre a szorongató érzést, de tehetetlen lettem szívemet kitépték. Nem lehet ennyi, Adjatok hitet,...

Tovább...