Verseskonyv-versek

Címke: Otthon

Otthon versek. Amatőr és klasszikus versek az otthonról.

Otthon…

Volt-nincs lábnyomok nedves konyhakövön, bűntelenné törölt foltok és pacák. Botlásaink a kopottas küszöbön. Vigasszal megtörő könnyes némaság. Légtérben lezárt szó és párnacsaták. Falak között álmok, színek halmaza. Elringatott hang… az otthon illata. Óvott védtelen… Ajtófélfán számok, szép...

Tovább...
 
   

Árván

Árván áll a kis lakásom, kötelesség elszólított, néha-néha hazatérve könny szökik a két szemembe. Mily boldog is voltam vala, volt, ki várjon idehaza. Búsan köszönt kapufélfa, bólogat a magas tuja. Szép kertemnek maradványa, kinek lettem rossz gazdája, nincs már, aki őt gondozza, ritkán látott gazdasszonya. A lakásba...

Tovább...
 
   

Folytonégő…

Kint üvölt a novemberi szél, majd beköszön a kéményen át. A kályhában búsong, keresgél, föltúrva a meleg hamuját, de megtorpan. Izzásra lelt e pillanatban, hallható az apró roppanás, s a kavart, fagyos zűrzavarban a tegnapról ott maradt parázs még belobban. Mozdulni késztet a gyönge fény, mely lélegzik és szinte felnyög,...

Tovább...
 
   

Hazafelé

  Varjú Zoltán: Hazafelé *** Azon tűnődtem, vajon mit fogok mondani neked, ha idegenből a messzi földről, végre hazatérek. S ha odafentről, valóban nekem ítéltek téged, akkor vég nélkül, csak ebből a pillanatból kérek! *** Talán álmodom csupán, hogy futva jössz elém? Előttem még temérdek út, számtalan kilométerek,...

Tovább...
 
   

Hegyeim ormán

Varjú Zoltán: Hegyeim ormán *** Öreg tölgyesek nőttek fel az égig, amerre a szem ellát, végestelen-végig a hegy oldalában vezet az Út haza. Az esőtől-széltől lekoptatott kövek, reám köszönnek, hozzám beszélnek mert tudják jól, Én mindig visszatérek, bárhol járok, hazahívnak a bérci szelek a magas hegyekben nőtt fenyvesek...

Tovább...
 
   

Az én otthonom

Bánat ül a szívemen nem érthet meg senki sem, talán csak a csillagok tudják, hogy én ki vagyok. Néha felemel egy érzés, de meddig tart? – ez a kérdés meddig engedi a lelkem, hogy a boldogság repítsen? Szárnyalhatok magas égben dacolva a forgó széllel, megkerülve a Napot, de végül úgyis hazajutok. Mert ez az én otthonom a többit...

Tovább...