Verseskonyv-versek

Címke: Haza

Versek a Hazáról. Amatőr és klasszikus versek a Hazáról.

Politika

Sötét árny a világos világban, s létezik a legapróbb virágban. Ármány, mely homályba vezet, megtéveszti a csillogó szemet. Elhiteti a lehetetlent, a semmit, nem kímél meg sohasem senkit. Hatalmat akar, fenyegetve zsarol, a józan ésszel mindennap dacol. Mélységes mélybe viszi a lelket, az ott ragad és békét nem lelhet. Elvetemülten...

Tovább...
 
   

Viharos idők

Viharos idők, zűrzavar, s pánik, az ember megnyugvásra vágyik. Azonban erre nincs igazi esélye, elhalóban a legapróbb reménye. Túlszaporodott bolygó, félelem, kifogyóban van mind a lételem. Fenyegetettség, halálos veszély, a megbékélésre törekvés csekély. Háborúk, sarcok és sötét percek, a gyűlölet szikrája sunyin...

Tovább...
 
   
 
   

Hazám, te vagy a mindenem!

Hazám! Óh, hazám, nekem te vagy a mindenem, Fiad, állampolgárod vagyok; ezt szeretem! Büszke vagyok, hogy a Kárpát-medencébe magyarnak születtem, Hogy anyanyelvemnek a legeslegszebbet, magyart nevezhetem. Aki ide született, itt éljen és itt haljon! Küzdjön hazáért és a magyarokért a falon… Magyar lóval, magyar fegyverrel...

Tovább...
 
   

A hazáról… haikuban

Kalandozások Korában féltek minket. Sokszor mi győztünk. * Ezerben István Alapított országot. Magyarországot. * Ezerkettőszáz Éveiben tatárok Dúlták országot. * Mátyás királyunk A Nagy Magyarországot Kiterjesztette. * A mohácsi vész Ezerötszázhuszonhat! Így lett hódoltság. * Kurucz felkelést Ezerhétszáz elején...

Tovább...
 
   

Ébredj, él ez a világ…

Haikuban és apevában írva. Idő van! Ébredj! Az idő, halad, pereg… Feleszmélés kell. * Jó Magyar Hazafi! Mondj le erről: Végtelen közöny! * Lét, mesebeli? Akkor minek a remény? Ó! Mily’ a világ… * Álomvilágban Élni: az önbecsapás! A nagy rossz közelg… * Te még várod jót? Napocskát… felhő takar! Ébredj már ember!...

Tovább...

Zordon tömeg

Már üres a nyomor, a meghatottság, Ránk lőcsölték, nincsen jó megoldottság. Hajnalhírre fény szűrődik a leplen, Ez a mai világ és ez végtelen? Fényesség nincs, így már betelt az idő. Fényesség nélkül epedünk, ez minő? Az ég küld-e még üzenetet vagy már, Mert a zordon tömeg, már árnyékként jár. Bízzunk benne, hogy...

Tovább...