Verseskonyv-versek

Címke: Várlak

Várlak – versek. Visszavárlak – versek.

Ha eljönnél…

Ha egyszer eljönnél hozzám, s jöttödet előre tudnám, várnálak… Bárhonnan jöhetsz, itt vagyok… Sötétedne? Lámpát gyújtok. Várnálak… Nincs betonút. Néha sár van, de a szívem sarkig tártam, csak neked… Nyitva lelkem. Tiszta, csendes, kis szobája. Ágyat vetek. Csak neked… Ne riasszon el a vadon,...

Tovább...
 
   

A szívembe rajzoltalak…

Csak az enyém vagy és mégsem,
s habár fogva nem tartalak.
Hunyt szemmel álmodlak ébren…
nem rabnak, mégis magamnak,
a szívembe rajzoltalak.

Élethű kép, nem lát így más,
minden részlet mélyről fakad.
Hagyom, hogy röpülj! Nincs tiltás,
mert így akarlak, szabadnak…
a szívembe rajzoltalak.

Most messze jársz, s én engedem.
Tovább...

Tovább...
 
   
 
   

Elhozza

Ma, mind a négy szál gyertya ég,
már hallom az angyalok énekét,
hallom az andalító lant szavát,
látom a fényben, az angyali lila ruhát.

Ma elhozza nékünk Isten a békét,
hogy lelkünkben, ne legyen többé kétség,
ma elhozza nékünk, a szeretetet,
hogy tudjanak mosolyogni, a gyerekek…

Ma elhozza, s átadja a hitet,
hogy segítse az embereket,
Tovább...

Tovább...
 
   

Ima és tavasz

Szemedben nem láthatom a fényt,
ami a múltunkból visszamaradt,
vörösen izzik a lenyugvó ég,
árkokat ásva a felhők alatt.
Bár a szél arcomra fújja
keservét minden rideg alkonyatnak,
nincs helye mégsem párás panasznak,
hagylak, nyugodj míg el nem szakad
sok emlékfoszlány, mint kopott damaszt.

Csak selyem, csak muszlin illene hozzánk
Tovább...

Tovább...
 
   

Apróbetűs rész

A jelennek megvan az ára,
de csak utólag fizetendő
jegyzett kamat a bátorságra,
infláció nélkül értendő.

Figyelmet kelt büszke bőségre,
kijelzőn pörög a kínálat,
hirdetés “várlak” jeligére,
tán futja rá, ha csak utánzat.

Éhkoppot nyelt tény bizonyított,
élethosszig nyúló kölcsönből.
Aszalódik
Tovább...

Tovább...

Két fél szivárvány…

Szeretlek hétfőn, kedden, s a hét minden napján,
reggel ajkadról csentem szót, mit szívből adtál.
Egy betűt sem felejtek, szeretem az ízét,
este nagyon várlak, s felmondom, mint leckét.
Ölelés jár cserébe, neked is, nekem is,
vállamról a gondból adok is, de veszek is.
Mintha szivárványnak fognám az egyik végét,
aminek a szemedben
Tovább...

Tovább...
  • 1
  • 2