Verseskonyv-versek

Címke: Tanka

Tanka-versek.

OXIMORON gondolatok…

Európai stílusú TANQ –ban filozofált a szerzőpáros… Csendnek a hangja Szelek szárnyán utazik. Sűrű villámlás. Szívem sötétje csillám, Szereteted hűs villám. * Erdő, némaság Temploma, sok fa csendje. Szél nyerít ágon! Istenek látnak így is, Behunyt szemük szép Iris. * Színes levelek. Még a fény is megcsúszik rajta....

Tovább...
 
   

Az őrült, tomboló viharban

Az őrültként tomboló vihart, TANQ csokorban, örökítette meg a szerzőpáros. Hirtelen a vihar, Vad, cikázó villámokkal… Még, föld is belereng. Ég zeng, felhők terhe súlyos, Fény siklik, mosolya gúnyos. * Kemény szélkorbácsok Jól végigvágnak mindenen. Dühödt ez a szél-tánc. Pokoli szél kerekedik, Minden összekeveredik....

Tovább...
 
   

Éltető napsugár

A tavaszvárást, TANQ –ban írta meg a szerzőpáros   Hajnali fénysugár, Ablakomon bekandikál. Derűs nap ránk virrad. Volt… micsoda ravasz tavasz! Hír volt: hegyekben még havaz! * Meztelen ágakon Napsugár rügyet csalogat. Csodaszép kikelet! Pedig most volt, kemény telünk, Hogy vége, örömélményünk! * Zöldbe borult határ,...

Tovább...
 
   

Jég-veszély

Jég-fondant simul a csupasz akácfákra. Itt-ott túlcsordul. Túlsúly… elfedett a kín. Becsap csillogó felszín. Hasad gyönge ág, veszejti a jég-burok, s csábos jég-ruhák. Lehull a gyönge, beteg. Tavaszt erős éri meg. Zörej, halk neszek, s mindenféle vadnyomok, csak élet-jelek. Lüktető életösztön keres, kutat a földön....

Tovább...
 
   
 
   

Az út véges…

HIAQ csokorban írta meg a szerzőpáros… Ködös, fakó álom. Nyálkás ködben, nincs meg utam. Már nem kell. Ébredtem! Lábaim visznek előre, Nem jutok egyről kettőre. * Béke! Jöttem, sírtam. Volt vágyam, adtam örömet… Lét, semmit nem díjaz… Szükségem lenne erőre, Sorsomat tudnám előre. * Lépj ki, ketrecedből. Nem megy?...

Tovább...

Inog az élet!

TANQ -ban írta meg a szerzőpáros… Meginog, mi szilárd, A valós tudás, fellazul… Jön… ostoba az úr! Ez a világ nagyon piszkos, Össze fog omlani, biztos. * Tücsök, csak zenélget, Árokparton, nincs tetterő. Néma felleg, esik! Mindenki más mocskát nézi, Közben kertjét gereblyézi. * Jöjj elém, ha tudnál, Tévedésünket,...

Tovább...