Verseskonyv-versek

Címke: Hőség

Hőség versek. Amatőr és klasszikus versek a hőségről

Izzó pokol

Izzadság csillog az arcokon, s lehervad az összes mosoly, túl a mindennapi harcokon, az ember a hőségben fogoly.   Nappal és este lángol a bőre, tapad mindene, pihegve liheg, egyre ingerlékenyebb a hőre, bágyadtan, kedvetlenül biceg.   Alig van már jártányi ereje, szédeleg, s káprázik a szeme, koponyájában felforr a veleje,...

Tovább...
 
   

Hőség!

Nap a kiszárad fűre arany tüzet ont. Kósza szélroham, magasra sepri a port. Az állat és az ember izzad, piheg, szomjúhozik, És egy kisebb fuvallat aranytűzzel játszadozik. Árnyat keres most, az ember és állat, Hőség olyan, hogy vakolatot mállat! Vecsés, 2014. január 21....

Tovább...
 
   

Esőt vár a falu népe

Szép holdas éjszakában a néma csendet hallgatom. Még a levél sem rezzen a fákon, csak a szúnyog jön be az ablakon. A hőségtől nem tudok aludni, pedig ki van tárva az ablakom. Egy kutya töri meg a csendet, hangosan ugat valamelyik udvaron. Úgy várja az esőt a falu népe, mint egy falat kenyeret. De csak egy szikkadt tücsök muzsikál odafent...

Tovább...
 
   

Elég volt!

Perzsel a „pokol” és szenved az ember, ez a gyilkos hőség soha többé nem kell! Szenved minden növény, s az összes állat, az enyhülésre az élővilág meddig várhat? Csurog az izzadság, „ázik”, tapad a ruha, mindenfelé terjeng az ápolatlanság szaga. Gyilkos hajlamok, düh, keserűség, harag, minden, de minden rossz irányba...

Tovább...
 
   

Kíméletlen forróság

Visszatért ez az elviselhetetlen hőség! Kínozva gyötör embert, növényt, állatot. Az idén már biztosan nem lesz bőség. Ez a fajta pokol, magára nem sokat váratott. Elpusztít, kiírt mindent, amit csak lehet, sajnos az ember ez ellen, nem sokat tehet. A nagy tudása eddig még nem ért el. Megoldást e gondra sehogyan sem lel. Sőt mi több,...

Tovább...
 
   

Óhaj

  Elviselhetetlen a hőség. Megizzaszt, kimerít, Még egy egészséges embert is “kiterít”. A betegekről, gyengékről, gyermekekről már nem is beszélve, Mindannyian tikkadtan küzdenek, tartalékaikat felélve. Ugyanezt a szenvedést érzik az állatok, s a növények, Legyenek aprók, hatalmasak, silányak, vagy...

Tovább...

A hőség pokla

Izzik a forró, fülledt levegő, kiszáradt sok rét, sok legelő. Minden élőlény szenved, nincs is semmihez kedved. Árnyékban is nagy a hőség, terményekből nem lesz bőség. Bezzeg a gyomok! Azok bírják. Az emberek hiába is irtják. Izzadt, tapadt testek mindenütt, sokaknak ez az időszak a „mindenük”. A strandon bezzeg ki lehet...

Tovább...
  • 1
  • 2