Verseskonyv-versek

Címke: Honvágy

Honvágy versek, amatőr és klasszikus versek a honvágyról

Hazafelé

  Varjú Zoltán: Hazafelé *** Azon tűnődtem, vajon mit fogok mondani neked, ha idegenből a messzi földről, végre hazatérek. S ha odafentről, valóban nekem ítéltek téged, akkor vég nélkül, csak ebből a pillanatból kérek! *** Talán álmodom csupán, hogy futva jössz elém? Előttem még temérdek út, számtalan kilométerek,...

Tovább...
 
   

Hegyeim ormán

Varjú Zoltán: Hegyeim ormán *** Öreg tölgyesek nőttek fel az égig, amerre a szem ellát, végestelen-végig a hegy oldalában vezet az Út haza. Az esőtől-széltől lekoptatott kövek, reám köszönnek, hozzám beszélnek mert tudják jól, Én mindig visszatérek, bárhol járok, hazahívnak a bérci szelek a magas hegyekben nőtt fenyvesek...

Tovább...
 
   

XXI. századi válaszok: Dsida Jenő – Kerülöm a nevedet (Erdély) című versére.

  Varjú Zoltán: XXI. Századi válaszok: Dsida Jenő – Kerülöm a nevedet (Erdély) című versére. *** „Azt mondják, kerülöm a nevedet,” nem beszélek rólad, kellőképpen eleget, pedig hogyne tenném, s irántad a szeretet, örökké megdobogtatja a Tenélküled árva, minduntalan reád vágyó, összetört szívemet… *** „Azt...

Tovább...
 
   

Menjetek, ha menni kell!

Menjetek, ha menni kell! **** Menjetek, ha úgy érzitek, menni kell… S messzire visz a lábatok, innen el! Ha elhagy téged a gyermekkori ölelés a könnyű álom ígérte, édes feledés, indulj, keress magadnak új álmokat, mert az idő múlik és nem válogat! **** Menjetek, ha úgy érzitek, menni kell… S messzire visz a lábatok, innen el! Ha...

Tovább...
 
   

Óhaj

Az a stég, még most is ott áll. Gyermekkorom óta ott vár. Kicsi falum buzogányos szép tava, Nyári szellő halkan sírva hív haza. Ne sírj szellő. A távolból azt üzenem, Menni fogok. Amikor csak tehetem. Menni fogok, mert csakis ez az óhajom, De más partoknál kötött ki a csónakom....

Tovább...
 
   

Honvágy

Álmomban sokszor mosolyog rám a zöldellő róna,
két karjával átölel a virágos rét.
úgy mint édesanyám ölelt valamikor réges-rég.
Szívemet a szép emlékek nem hagyják pihenni
darabokra tépik szét.

Örülni kéne a mának, sebes patakoknak,
a zöldellő hegyes gyönyörű szép tájnak.
De bennem a puszta róna él.
Lelkem mindig
Tovább...

Tovább...

Szép hazámtól távol

Szép hazámtól távol –
csodás vidéken,
változatos, furcsa
könnyed életet éltem.
 
Nem sok volt …
maradtam volna még,
de a földön kell járni,
így ennyi elég.
 
A nyelv nehézsége
a másság szépsége,
vegyes érzelmeket
keltett bennem…
 
…mégis mind a jót
s a rosszat,megszerettem.
Visszavágyom
Tovább...

Tovább...
  • 1
  • 2