Verseskonyv-versek

Címke: Emlékezés

Emlékezés versek. Amatőr és klasszikus versek az emlékekről. Szép emlékezés versek.

Szomorú szeretet

Napfény csillan a lombokon, madarak dalolnak a bokrokon. A daluk szomorú, s búval teli, a gyász a hangjukat is átöleli. Színes falevelek a temetőben, fájdalmas sóhajok a levegőben. Virágok százszámra a sírokon, nem segíthet ez sem a kínokon. Fájó emlékek, maradandó sebek, soha be nem gyógyuló égő hegek. Szívszorító érzések,...

Tovább...
 
   

Mindannyian a csillag ősvényre lépünk…

Majd egyszer mindannyian a csillag ősvényre lépünk, Akkor, amikor befejeződik a földi létünk. Most még elmegyünk a temetőbe, ott lakó szeretteinkhez, Megemlékezünk együtt töltött időről, megyünk őseinkhez. Gyertya, mécses ad csekély meleget, mit őszi fuvallat kerget. Itt életnek vége és az enyészet megüli a sírkertet....

Tovább...
 
   

Temetői meditálás

A halottaink… ismeretlen ismerős? Versben és haikuban… Vajon élek, mint ki, mindent feladott már? Vagy, mint ki nem tudja, a halál erre jár? Úgy élek én, mint ki, őt nagy szívvel várja? Nem hiszem! Életnek ő nem ajándéka! De nála van és ő borítja életre fekete leplet, Van, ki addig sem találta életében ha, fényt keresett. Az életben...

Tovább...
 
   

In Memoriam

Tűnődöm,miért történt mindez velem, Miért ez jutott osztályrészül nekem? Miért ilyen gonosz ez az érthetetlen világ, Miért nem oldja meg valaki az elfajult hibát? Egy szomorú napon a lapot koptatom, Gondolatom tompa,az érzés megfagyott. Kívülről vidámság,arcomon mosoly, Belülről érzem csak,milyen is a pokol. Életemből...

Tovább...
 
   

Múló emlékek

Egy élet tovatűnt,nem zavarja már, Hideg téli fagy,forró meleg nyár. Langyos szép tavasz,hervadó borús ősz, Vidám kedv elillan,végül a fájdalom győz. Éltem eleget,tán többet,mint kellett volna, De egyszer csak elszállt,tovatűnt az óra. Emlékemben feltűnik messze a múlt, S koszos,sötét könnyem a porba lehull. Elgyötör...

Tovább...
 
   

Hiányzol

A domb tetején állok, üdvözlöm a hajnalt . Megcsillannak a fények, a kék felhők alatt .   Ezüstös színéből arannyá változik, a domb tetején a fűszálakkal játszik.   Mondd, emlékszel még rám? Talán még találkozunk. Mondd, e táj nem hiányzik? együtt kéne álmodoznunk.   Néznénk a hajnalt, a csodás naplementét,...

Tovább...

LILA AKÁC

Rég múlt idő tovaszáll, Emlékeim között megmaradtál. Bódító Lila akác illata átjárt, A fák egymásba borulva öleltek át. Napsugara vidáman sütött le ránk, Míg a ruhánkat lágy szellő járta át. Elmerengtünk e gyönyörű létben, Egy kis virágot emlékül levágtál nékem. Akkor még nem gondoltuk, Ez lesz tőled az utolsó...

Tovább...